Elm�ltak a "F�lelmetes napok", n�gy nap van csak h�tra Jom Kipurt�l Szukkotig, "�r�m�nk idej�ig". A retteg�sbol az �r�mbe val� gyors �tmenet ezt a szellemet fejezi ki: "F�ny sug�rzik a c�diknak (igaz embernek), a becs�letes sz�vunek �r�m." Az Engesztelonapon megtisztultak a sz�vek, j�n h�t az �r�m, a S�toros �nnep sz�les j�kedve.
Az �r�m parancsa h�romszor �ll a T�r�ban:
1. "H�t napon �t �r�ljetek az �r�kk�val�, a ti Istenetek elott" (3M�zes 23:40.).
2. "�r�lj �nnepeden" (5M�zes 16:14.).
3. "�s vigadj..."(5M�zes 16:15.).
Az �nnep sz� �nmag�ban mindig a Szukkotot jelenti a T�r�ban. - A betakar�t�s �nnep�nek is nevezz�k, mert osszel van, a term�s begyujt�sekor, gy�m�lcsszed�skor, sz�retkor. Tisr� h�nap 15-�n kezdodik, �s h�t napig tart. Az �nnep l�nyege, fo micv�ja az, hogy a szukk�ban, a lombs�torban kell "�lni", azaz "lakni": enni �s aludni. A nyolcadik napra ez m�r nem �ll, de az is szent gy�lekez�s, minden tekintetben �nnep, a neve S�mini �ceret, "A gy�lekez�s nyolcadikja", mert �gy �ll a T�r�ban: "A nyolcadik napon gy�lekez�stek legyen, semmi munk�t ne v�gezzetek." (4M�zes 29:35.) "Azt mondta az �r�kk�val� Izraelnek a zar�ndok�nnep h�t napja letelt�vel: Gyulj�n �ssze n�pem m�g egy napig, mert neh�z Nekem b�cs�z�stok..." Erec Jiszr�elben a S�mini �ceret egyben Szimch�t T�ra is, "A T�ra �r�m�nnepe" (akkor kezdj�k �jra el�lrol olvasni a T�r�t), k�lf�ld�n pedig akkor van a sz�tsz�rtjaink m�sodik �nnepnapja: a nyolcadik nap az "�nnep", azaz a Szukkot nyolcadik napja �s a "gy�lekez�s", Szimch�t T�ra pedig a kilencedik nap. A 2-7. nap - k�lf�ld�n a 3-7 nap a chol h�-moed (chalamajd), magyarul f�l�nnep.
Sz�mos micva kapcsol�dik a Szukkothoz. "Az �r�m teljess�ge van sz�ned elott" (16. zsolt�r). B�lcseink szerint ez Szukkotra vonatkozik. "Ne �gy olvasd, hogy szov� (teljess�g), hanem sev� (h�t)." Ez az a h�t micva amelyet a T�ra elo�rt Szukkotra: 1. a szukk�ban lakoz�s; 2. etrog; 3. lul�v; 4. mirtusz; 5. fuzfa�g (a n�gy n�v�nyfajta) 6. az �nnepi h�la�ldozatok �s 7. �r�m�ldozat.
A k�t ut�bbi �ldozat k�l�nleges �ldozat volt, az �nnepre Jeruzs�lembe zar�ndokol�k hozt�k. Szukkot ugyanis egyike az �vi h�rom zar�ndok�nnepnek, amikor is a f�rfiak k�telesek Jeruzs�lembe zar�ndokolni (ha �ll a Szent�ly).
A felsorolt micv�kon k�v�l van k�t szok�s, ma is �lnek, noha nem �ll a Szent�ly: A V�z�nt�s �s a V�zmer�t�s �r�m�nnepe. Ezek a micv�k nincsenek bele�rva a T�r�ba, hanem M�zessel a Szin�j-hegyen k�z�lt micv�k. - Az �nnep hetedik (k�lf�ld�n nyolcadik) napj�n van a Hos�n� r�b� �s a "sajnesz", azaz a fuzfa�g-k�teg f�ldh�zcsapkod�sa. Ezt a pr�f�t�k rendelt�k el.

Mi�rt �l�nk a szukk�ban?
Mindeme micv�k k�z�l a szukka micv�ja a legjellemzobb, a neve is innen sz�rmazik az �nnepnek.
Miben �ll e micva �s mi a magyar�zata?
3M�zes 23:42-43.: "Szukk�ban lakozzatok h�t napig, mind ki polg�r Izrael k�r�ben szukk�ban lakozz�k, hogy tudj�k nemzed�keitek, hogy szukk�ban lakoztattam Izrael fiait kihozv�n Oket Egyiptom orsz�g�b�l."
Milyen szukk�ban �ltek Oseink a puszt�ban?
B�lcseink n�melyike �gy �rtelmezi a T�ra szavait, hogy val�ban szukk�kban, lombs�trakban laktak, ideiglenes t�kolm�nyokban, mint a pusztai nom�dok mind a mai napig. M�sok szerint a T�ra az �r�kk�val� "dicsfelhoirol" besz�l, amelyek Izrael n�p�t v�delmezt�k pusztai v�ndorl�saik sor�n. Van �thidal� �rtelmez�s is: kezdetben lombs�trakban laktak, k�sobb a "dicsfelhok" oltalma alatt.
A szukka micv�ja teh�t az Egyiptomi Kivonul�s eml�kezet�t tartja fenn �s annak az eml�k�t, hogy aty�ink biztosak voltak benne, hogy az �r�kk�val� �tvezeti oket a sivatag viszontags�gain, hogy nekik adja �r�k�l az Orsz�got, �s vir�gz�v� teszi.
Ha a szukka micv�ja az Egyiptomi Kivonul�s eml�k�t tartja �letben, akkor mi�rt nem Nisz�n h�napban kell szukk�ban laknunk; h�t nem akkor volt az Egyiptomi Kivonul�s?
B�lcseink mondt�k: Ha Nisz�n h�napban lenne Szukkot, nem volna benne semmi k�l�n�s, hogy kidugjuk az orrunkat az od�nkb�l, �s kik�lt�z�nk a cser�nybe, hiszen azt tavasszal mindenki megteszi: megy ki a term�szetbe, s�torozni, t�borozni, levegozni. Nem lenne a szukk�ban semmi jelszerus�g. Hanem osszel, amikor m�r foga van a sz�lnek, amikor mindenki begub�zik, mint barlangj�ban a medve, akkor ver odakint s�trat a zsid�. Akkor l�tszik, hogy nem kir�ndulni megy.
Szukkot arra az idore esik, amikor az eg�sz �vi paraszti munka meghozza a gy�m�lcs�t ("amikor betakar�tasz sz�ruidrol �s pr�sh�zadb�l"). �rtheto, hogy b�szkes�g dagasztja a gazda kebl�t, az anyagi gyarapod�s b�szkes�ge. K�nnyen t�madhat olyan gondolata, hogy "az �n tehets�gem, az �n karom ereje szerezte nekem ezt a bos�get" (5M�zes 8:1.). A T�ra r� akarja �breszteni, hogy az anyagi javak muland�k, a szerz�s-gyujt�s nem �nc�l, ez�rt azt mondja a szem�t kincsein legelteto embernek, hogy �pp most, a bek�sz�nto hidegben menjen ki a j� meleg, k�nyelmes, szil�rdan �ll� h�z�b�l a sz�lj�rta, esoverte ideiglenesbe. Tudd meg, hogy eg�sz evil�gi �let�nk szukk�ban val� lakoz�s, a lev�gott �gak m�l� �rnya, lehull� levele. Az egyetlen maradand� szerzem�ny az �r�kk�val� parancsa, amit teljes�tett�l, a szellemi �rt�k, amit megszerezt�l.

Mikor k�ser a szukk�?
A szukk�t nem szabad semmif�le tetõ al�, fedett erk�lyre �p�teni, mert a szabad �g alatt kell �llnia. Elõbb az oldalfalait kell fel�ll�tani, csak azut�n a sz�ch�chot, a tetej�t. Sz�ks�g eset�n k�t teljes oldalfal is megteszi, meg egy arasznyi (t�f�ch, kb. 10 cm) a harmadikb�l . Legal�bb h�t t�f�ch hossz� �s ugyanolyan sz�les legyen, de nem lehet magasabb h�sz rofn�l (�m�, kb. f�l m�ter), se t�z t�f�chn�l alacsonyabb.
A sz�ch�ch, a tetõ, csak f�ldbol nott, de lev�gott n�v�ny lehet, olyan, amely nem kaphat "tiszt�tlans�got". Lehet a teto gy�k�nyfonat is. de csak ha erre a c�lra k�sz�lt, �s semmi egy�bre nem haszn�lt�k.
�ltal�ban lev�gott fa�gakb�l szokt�k csin�lni a tetot. Vigy�zni kell, hogy el�g suru legyen, hogy d�lt�jban is t�bb legyen az �rny�k, mint a levelek k�z�tt �tvergodo napsug�r, de ne legyen t�l suru: olyan legyen , hogy �tl�tsszanak rajta a csillagok. Ha "t�bb a napja, mint az �rnya" akkor a szukka p�szul, �rv�nytelen, �s ha egy�ltal�n nem l�tni a sz�ch�chon kereszt�l a csillagokat, akkor is.
Illon fel kell d�sz�teni a szukk�t, a k�vetkezo �r�svers �rtelm�ben: "Ez az �n Istenem, ot fogom sz�p�teni" (2M�zes 15:2.). B�lcseink �rtelmez�se: "Sz�p�tkezz O elotte micv�kkal", azaz igyekezz sz�pen teljes�teni a micv�kat, pl. "sz�p" (nem csak megfelelo) szukk�d, t�litod stb. legyen, minden micv�ba vigy�l be valami t�bbletet azon fel�l, ami elo van �rva. Fel szokt�k d�sz�teni a szukk�t azzal "a h�t n�v�nyfajt�val", amelyeknek mint izraeli term�nyeknek felsorol�s�val a T�ra Izrael f�ldj�t dics�ri, az �nnepre vonatkoz� T�n�ch-id�zetekkel, az uspizin (megh�vottak, vend�gek) felsorol�s�val (alant besz�l�nk r�luk), sz�nes k�pekkel.
A micva l�nyege, hogy a szukk�ban kell aludni: "Szukk�ban lakozzatok h�t napon �t"; nos, a lakoz�s legjellemzobb ism�rve az alv�s, az �jszaka elt�lt�se.
Tilos szukkotkor a szukk�n k�v�l �tkezni, azaz neki�lni a "fo�tkez�seknek", reggelinek, eb�dnek, vacsor�nak. Az ev�s elotti br�ch�khoz hozz�tessz�k: �ldott vagy Te, �r�kk�val�, Isten�nk, a Vil�g Kir�lya, aki megszentelt minket parancsaival, �s megparancsolta, hogy a szukk�ban lakozzunk.
A nok fel vannak mentve ez al�l, mint a legt�bb olyan micva al�l, melyek valamely idoponthoz k�todnek. Betegek, gyeng�lkedok is fel vannak mentve, ha meg�rthat nekik a huzatos szukk�ban alv�s. Ha annyira esik az eso, hogy �lvezhetetlenn� teszi az �tel�nket, "kik�lt�zhet�nk" a szukk�b�l.

Az uspizin (vend�gek)
H�t l�thatatlan vend�g tiszteli meg minden micvatart� zsid� szukk�j�t: �vrah�m, Jicch�k, J��kov, Josz�f, Mose, �h�ron �s D�vid. Egyik�k az asztalfon �l. Mindegyik�k ette a v�ndorl�s kenyer�t: �vr�h�m Ch�r�nb�l K�n��nba v�ndorolt, onnan pedig Egyiptomba, Jicch�k a filiszteusokhoz, J��kov Ch�r�nba menek�lt, �lete v�g�n pedig "lement", kiv�ndorolt Egyiptomba, Josz�fet eladt�k az izmaelit�knak, O is Egyiptomba ker�lt, M�zes Egyiptomb�l, a f�ra� elol menek�lt Midj�nba, azut�n pedig negyven �vig v�ndorolt a puszt�ban, �h�ron is vele egy�tt; D�vid Saul elol menek�lt a filiszteusok f�ldj�re, �chishoz, G�t kir�ly�hoz. Az�rt h�vjuk meg Oseinket a szukk�ba, a bujdos�s szimb�lum�ba, hogy t�bb� ne kelljen bujdos�sra adnunk a fej�nket.
Hogy ez a h�t vend�g val�ban megtisztelje h�zunk illetve s�trunk t�j�t, �s az �nnepi �r�m �s v�gs�g teljes legyen, h�s-v�r vend�geket is kell h�vnunk: gondoskodnunk kell az elesettekrol, az otthontalanokr�l, szuk�lk�dokrol, akiknek nem adatott meg, hogy teljes�ts�k a szukka�p�t�s micv�j�t, vend�g�l kell h�vnunk oket szukk�nk �rny�k�ba, amint meg�rva �ll: "�r�lj �nnepeden, te magad, fiad, l�nyod, rabszolg�d, rabszolganod, a v�roskapuidon bel�l lak� levita �s a g�r (bet�rt zsid�), az �rva �s az �zvegy."

"A n�gy fajta n�v�ny"
A Szukkot k�zponti micv�j�hoz kell n�gyfajta n�v�ny; ebben a micv�ban is benne rejlik a nevelo sz�nd�k. A n�gy n�v�ny: etrog, lul�v, h�d�sz, �r�va, azaz citrusfa-gy�m�lcs, p�lma�g, mirtusz �s fuzfa�g. E n�gy n�v�nyt t�bbsz�r kez�nkbe vessz�k a t�bbnapos �nnepben, �s br�ch�t mondunk r�. A n�gy k�l�nb�zo n�v�ny a n�gy k�l�nb�zo embert�pust, n�gy zsid�t szimboliz�l, akik egym�shoz vannak l�ncolva, egym�sra vannak utalva.
Miben �ll "a n�gy fajta n�v�ny" micv�ja?
Meg�rva �ll (3M�zes 23:40.): "Fogj�tok magatoknak az elso napon citrusfa-gy�m�lcs�t, datolyap�lma leveleket �s �vot-fa �gakat �s fuzfa�gakat, �s �rvendjetek az �r�kk�val�, a ti Istenetek elott h�t napon �t."
N�gy fajta n�v�nyt kell kez�nkbe venn�nk, ezek k�pviselik az eg�sz n�v�nyvil�got. Egy�v� szor�tva szentelj�k oket az �r�kk�val�nak: megr�zzuk oket a n�gy �gt�j, az �g �s a f�ld fel�, ezzel elismerj�k, hogy a J�teremto a vil�g minden t�j�n uralkodik, �gen �s f�ld�n. A J�teremto minden�tt jelen van �s minden�tt uralkodik, Fent �s Lent is: "Kir�lys�ga mindeneken uralkodik".
Mi�rt v�lasztott a T�ra n�gy ilyen k�l�nb�zo n�v�nyt? Az etrog j��zu �s j�illat�, a lul�v, a p�lma�g olyan f�r�l val�, melynek gy�m�lcse j��zu de nincs illata, az �vot-fa, a mirtusz �ga j�illat�, de �zetlen, v�g�l a fuzfa�gnak se �ze, se illata. B�lcseink szerint mindegyik n�v�nyfajta egy zsid� t�pust jelk�pez: az etrog azt, amelyikben megvan a T�ra illata �s a micv�k �ze, a lul�v azt, amelyiknek nem volt m�dja T�r�t tanulni, de nagyon �gyel a micv�k �s a j� cselekedetek gyakorl�s�ra, a mirtusz azt, amelyik �rt az �r�smagyar�zathoz, a hochmecol�shoz, de nem nagyon igyekszik �sszhangba hozni vele a cselekedeteit, a fuzfa pedig azt, amelyik tudatlan is, meg nem is �l zsid� m�dra. �s mit tesz Isten? Ki nem dobhatja oket, h�t legyenek egy csokorba k�tve, majd az egyik p�tolja, ami a m�sikb�l hi�nyzik. Ez�rt kell nek�nk is egy csokorba k�tn�nk a n�gy k�l�nb�zo n�v�nyt. Ez a zsid� szeml�let: mindenkire r�f�r a micv�kra �s az egy�v� tartoz�s �rz�s�re val� nevel�s. Amint azt mondjuk a "F�lelmetes Napok" im�iban: "�s mindenki egyetlen sz�vets�get alkot, hogy eg�sz sz�v�vel a Te akaratodat tegye."
Mivel az �ll, hogy "fogjatok magatoknak", mindenki csak a saj�t csokr�val teljes�theti a micv�t. Ha nincs m�d annyit szerezni be, ah�ny felnott f�rfi van, odaaj�ndk�kozhatjuk csokrunkat m�soknak azzal a felt�tellel, hogy ut�na visszaadja.
Kezdetben csak az �nnep elso napj�n "r�zt�k a l�lefet" azaz lul�vot �s a t�bbi h�rom n�v�nyt, mert �gy �ll a T�r�ban: "fogjatok magatoknak az elso napon", csak a Szent�lyben teljes�tett�k ezt a micv�t az �nnep mindh�t napj�n, mivel meg van �rva: "�s �rvendjetek az �r�kk�val�, a ti Istenetek elott h�t napon �t." Az �r�kk�val� elott = a Szent�lyben; az "�rvendjetek" sz�t pedig �gy magyar�zza a zsid� �r�smagyar�zat, hogy az a n�gy n�v�nyfajt�ra vonatkozik.
Miut�n romm� lett a M�sodik Szent�ly, B�lcseink elrendelt�k, hogy az �nnep minden napj�n teljes�teni kell a micv�t, br�ch�val, hogy ne feledkezz�nk meg r�la: valaha minden nap r�ztuk a "l�lefet" a Szent�lyben.
A n�gy n�v�nyfajta sem lehet ak�rmilyen, kiv�laszt�sa bizonyos ismereteket ig�nyel: "k�sernak", elo�r�sosnak kell lenni�k, k�l�nben nem teljes�tett�k a micv�t. Az etrognak, a sz�p fa gy�m�lcs�nek val�ban sz�pnek kell lennie, toronyform�j�nak, azaz a sz�ra feloli r�sz�nek sz�lesebbnek, a cs�csa felolinek elv�konyod�nak. N�mely k�z�ss�gekben hibrid etrog j�rja, m�s k�z�ss�gekben �pp ellenkezoleg arra vigy�znak, hogy ne legyen t�bb fajta keresztez�se. �gy vagy �gy, arra azonban mindenki nagyon vigy�zzon, nehogy citromot s�zzanak r�, �s azt lengesse. Arr�l ismerszik meg legink�bb, hogy a citrom sim�bb, az etrog "g�r�ngy�s".
A lul�v, azaz p�lma�g akkor "sz�p", akkor igaz�n j�, ha egyenes �s nem �llnak sz�t a levelei, egym�shoz simulnak. Arra kell vigy�zni, hogy a k�z�pso lev�l ne legyen sz�tv�lva, hanem egybe legyen. Az eg�sz micv�t a lul�vr�l nevezt�k el, a lul�v lenget�s�t eml�tj�k meg m�g a br�ch�kban is. A lul�v a legfeltunobb, a t�bbi h�rom n�v�nyt a szor�tjuk a lul�vhoz.
Mirtuszt venni h�rmat kell, mert h�rom sz� fejezi ki: mirtusz-fa-�g. Akkor "sz�p", azaz akkor igaz�n megfelelo, ha "h�rmas ", h�rmas�val �lnek sz�r�n a levelek, mindig h�rom j�n ki egyazon pontb�l. A mirtuszt a lul�v jobb oldal�hoz kell szor�tani, �gy kell kez�nkbe venn�nk a csokrot, hogy a lul�v gerince n�zzen fel�nk.
Fuzfa�gb�l ketto is elegendo, mert a T�ra "folyami fuzfa�gakr�l" besz�l, t�bbes sz�mban, de a sz�mok meghat�roz�sa n�lk�l. Ilyen esetekben mindig kettot �rt�nk rajta, mert a t�bb"-bol az a legkevesebb.
Akkor "sz�p" a fuzfa�g, ha pirosas a sz�ra, hossz�k�s a levele �s �p a cs�csa. A fuzfa�gaknak frisseknek kell lenni�k; a f�l�nnepben ki szokt�k cser�lni oket. A legjobb v�zparton nottet venni, de nem k�telezo. Vigy�zni kell, mert k�nnyen �sszet�vesztheto az eukaliptusz�ggal (Izraelben sok az eukaliptusz).
A mirtuszt a lul�v jobboldal�hoz szor�tjuk, a fuzfa�gakat a baloldal�hoz. A mirtusznak magasabbnak kell lennie a fuzfa�gakn�l, a p�lma�gnak pedig legal�bb egy t�f�ch-chal (kb. 10 cm-rel) kell t�lny�lnia a mirtuszon.
Szukkotkor minden reggel a H�l�l elott jobb kez�nkbe vessz�k a lul�vb�l, mirtuszb�l �s fuzfa�gb�l �ll� csokrot, a bal kez�nkbe az etrogot, a cs�cs�val lefel� (teh�t sz�r�val felfel�), �s egym�s mell� tessz�k oket (egyes k�z�ss�gek azt a v�lem�nyt k�vetik, hogy a szukk�ban kell k�zbevenni �s megr�zni a "n�gy fajta n�v�nyt", m�g a reggeli ima elott).
Az �nnep elso napj�n k�t br�ch�t mondunk: �ldott vagy Te, �r�kk�val�, Isten�nk, a vil�g kir�lya, aki megszentelt benn�nket parancsolataival, �s megparancsolta a lul�v k�zbev�tel�t, �s �ldott vagy Te, �r�kk�val�, Isten�nk, a vil�g Kir�lya, aki �letben tartott benn�nket, �s meg�rette vel�nk ezt az idot. Cs�cs�val felfel� ford�tjuk az etrogot, �s az eg�sz csokrot a fent elmondott okb�l hat ir�nyba megr�zzuk. A sorrend tekintet�ben k�t k�l�nb�zo szok�s van:
1. Kelet, d�l, nyugat, �szak, fel, le.
2. D�l, �szak, kelet, fel, le, nyugat.
A lul�v-micva fenteml�tett �rtelm�n k�v�l, ti. hogy azt hirdetj�k vele: az �r�kk�val� az eg�sz vil�g kir�lya, B�lcseink n�melyike im�inkra val� utal�st l�t benne, az�rt, mert �ppen a betakar�t�s �nnep�hez k�todik. Legyen a bek�sz�nto mezogazdas�gi �v esoben-harmatban bovelkedo, �s gyeng�lj�n a term�sben k�rt tevo szelek, viharok ereje.
Ha Szukkot elso napja szombatra esik, nincs netil�t lul�v (mint ahogy s�f�rf�v�s sincs, ha Ros H�s�n� szombatra esik); ilyenkor szukkot m�sodik napj�n "r�zzuk a l�lefet", akkor mondjuk r� a br�ch�t, �s a sehechej�nu br�ch�t is. (Az �l netil�t br�ch�t term�szetesen mindennap mondjuk.)
L�ch�tchil� az ima vagy a H�l�l elott kell megtenni a lul�v-micv�t, s tilos enni elotte. De ha valami�rt elmulasztottuk, b�di�v�d eg�sz nap p�tolhatjuk a mulaszt�st, illetve k�telesek vagyunk p�tolni, r�nk h�rul a k�teless�g �s a micva.
Aj�nlatos a "n�gy n�v�nyfajt�t" idej�ben beszerezni �s kik�rni hozz��rto ember tan�cs�t, nehogy olyant vegy�nk, ami nem megfelelo - nem "k�ser" - mert olyannal nem teljes�tett�k a micv�t - vagy indokolatlanul dr�g�t.

A szukkoti imarend
A M��riv, az esti ima, egyszeruen az �ltal�nos �nnepi ima. A S�m� ut�ni br�ch�k v�gezt�vel a k�z�ss�g egy�tt mondja a ch�z�nnal: "Kihirdette M�zes az �r�kk�val� �nnepeit Izrael fiainak".
Az �mid�, a foima a zar�ndok�nnepek foim�ja. Zar�ndok�nnepi br�ch�ja a "te v�lasztott�l ki benn�nket" szavakkal kezdodik �s az �ldott vagy Te, �r�kk�val�, aki megszenteli Izraelt �s az idoket (=egyes idopontokat, idoszakokat) szavakkal fejezodik be.
Az esti ima v�gezt�vel "git jantev"-et, kellemes �nnepeket k�v�nunk egym�snak, �s hazamegy�nk, hogy teljes�ts�k a szukk�ban lak�s micv�j�t.
A h�ziasszony gyerty�t gy�jt - nem gyuf�val, hanem az �nnep elott meggy�jtott tuzrol, - k�t br�ch�val: �ldott vagy Te, �r�kk�val�, Isten�nk, a vil�g kir�lya, aki megszentelt benn�nket parancsolataival, �s megparancsolta az �nnepi gyertya meggy�jt�s�t �s a sehechej�nuval: "... aki �letben megtartott benn�nket".
Ha lehet, jobb a szukk�ban meggy�jtani; a gyertyatart�k ott maradnak az �nnepnap kimenetel�ig. Ha nem lehet, pl. az�rt, mert eloltja a sz�l vagy az eso, akkor gy�jtsa meg bent a h�zban; v�gt�re is a nok fel vannak mentve a szukka micv�ja al�l.
Az �nnepi �tkez�s elott a k�vetkezo im�t mondjuk (benne van a "machzer"-ben, az �nnepnapi imak�nyvben): "�me k�szen �llok, hogy teljes�tsem a szukka micv�j�t, amint azt megparancsolta nek�nk a Teremto, �ldott a Neve: szukk�ban �ljetek (= lakjatok) h�t napig, Izrael minden polg�ra szukk�ban lakozz�k. Hogy tudj�k nemzed�keitek: szukk�ban adtam lak�st Izrael fiainak, kivezetv�n oket Egyiptom orsz�g�b�l. Add meg nekem, hogy sz�rnyaid oltalmaz� �rny�k�ban lakozhassam. Javunkra pecs�teld le [az �let K�nyv�t] �s add sok�ig lakoznunk a Szent F�ld�n T�ged szolg�lva �s f�lve".
Megh�vjuk a "vend�geket" (uspizin), �l�k�n �vr�h�m osap�nkkal, ut�na a csal�dfo �nnepesti kidust mond. N�gy br�ch� van benne: a szoloto teremtoje, aki megszenteli Izraelt �s az idoket, aki megszentelt benn�nket parancsaival �s megparancsolta a szukk�ban �ln�nk, �s ami�rt meg�rette vel�nk ezt az �nnepet.
Az �nnepi �tkez�s ut�ni "bencsol�sba", az asztali �ld�sba betoldjuk: a j��le vej�vo kezdetu sz�veget, a "Kegyelmezo verje fel n�k�nk D�vid roskadoz� s�tr�t", meg a szok�sos �nnepi betold�st: a "Kegyelmezo tegye �nnepnapunkat igaz�n �nnepnapp�".
A S�ch�rit csaknem azonos a szombatival, csak a k�z�pso br�ch� v�ltozik: a szombat megszenteloje helyett, aki megszenteli Izraelt �s az idoket mondunk. [Ha Szukkot elso napja nem szombatra esik, akkor a S�m� elotti br�ch�k nem szombati, hanem h�tk�znapi rendj�ket k�vetik.] Szukkot minden napj�n eg�sz H�l�lt mondunk (nem pedig "f�l-H�l�lt", kihagy�sokkal, mint Pesz�ch f�l�nnep�nek hat napj�n).
Szombat kiv�tel�vel Szukkot minden napj�n megr�zzuk a H�l�l k�zben a lul�vot, helyesebben a "n�gy n�v�nyfajt�t", a k�vetkezo hat p�szuk k�zben:
1. H�l�lkodjunk az �r�kk�val�nak, mert j�indulata �r�k - 118. zsolt�r
2. Mondja Izrael: hogy j�indulata �r�k - 118. zsolt�r
3-4. K�r�nk, �r�kk�val�, seg�ts meg!
5-6. Dics�rj�k az �r�kk�val�t... (a H�l�l v�g�n).
A H�l�l k�l�nb�zo zsolt�rokb�l �ll (113-118.); �llva mondjuk. K�t br�ch� k�s�ri: �ldott vagy Te, �r�kk�val�, Isten�nk, a vil�g kir�lya, aki megszentelt benn�nket parancsolataival, �s megparancsolta a H�l�l olvas�s�t. A m�sik: �ldott vagy Te, �r�kk�val�, felmagasztalt kir�ly.
A H�l�l �nnep�lyess�g�t az n�veli, hogy �nekelni szokt�k, minden k�z�ss�g a maga dallamaival.

Hos�n�
Speci�lis szukkoti ima a Hos�n�. Van, ahol a S�ch�rit v�g�n mondj�k, a H�l�l ut�n, �s van, ahol a Musz�f ut�n.
Kinyitj�k a T�raszekr�nyt, kivesznek egy T�ratekercset. Akit megtiszteltek a kiv�tel�vel, a T�raolvas�-asztal mellett marad vele, kez�ben tartja. A ch�z�n, a k�z�ss�gtol k�vetve, n�gy, a hos�n� (ments meg) sz�val kezdodo mondatot mond. A m�sodik sz� is azonos; harmadik szavuk elso betuje szerint az alef-b�t (�b�c�) sorrendj�ben k�vetik egym�st: Seg�ts, a magad kedv��rt, Isten�nk, Teremtonk, Megv�lt�nk, Te, aki keresel benn�nket.
A ch�z�n elj�n az eloim�dkoz�i pulpitust�l a lul�v-csokorral a kez�ben, �s elindul k�rben a T�raolvas�-asztal k�r�l, a t�bbiektol k�vetve . Elmondj�k az aznapra val� pijutot, dalverset (a m�chzorban, azaz az �nnepi imak�nyvben pontosan le van �rva, mikor mit kell mondani, sok k�z�ns�ges, h�tk�znapi "sziderliben", imak�nyvben is).
A Hos�n� pijutok egyes sorai szint�n az alef-b�t szerint k�vetik egym�st. Sz�v�nk k�v�ns�gainak teljes�t�s�t k�rj�k benn�k, a magunk �s a k�z�ss�g sz�ks�gletei�rt.
A Hos�n�-k�rmenet v�gezt�vel visszatessz�k a T�ratekercset.

A T�ra-olvas�s
Szukkot elso napj�n k�t T�ratekercset vesz�nk elo. Az elsobol �t felh�vottnak olvasunk fel (ha az �nnep elso napja szombatra esik, akkor h�tnek), az Emor c. szidr�b�l (3M�zes 22:26.). Ebben a szidr�ban fel vannak sorolva �sszes �nnepeink, �gy a Szukkot is fo micv�ival. Az �t�dik felh�vott ut�n a m�sodik T�ratekercset az elso mell� teszik, f�l k�dist mondanak, felmutatj�k �s �sszecsavarj�k a tekercset. A m�sodik tekercsbol a M�ftirnak olvasunk, a Pinch�sz c. szidr�b�l: "A hetedik h�nap tizen�t�dik napj�n pedig szent gy�lekez�stek lesz, semmif�le munk�t nem v�geztek". (4M�zes 29:12 -16.). A T�raszakasz a szukkoti templomi �ldozatokat �rja elo. A H�ft�r� Z�ch�rj� (Zakari�s) k�nyv�nek 14. fejezete ("Elj�n az �r�kk�val�nak napja"), mellyel Szukkot �nnep�t az idok v�gezet�n elj�vendo Szukkottal kapcsoljuk �ssze. A M�ftir elmondja a H�ft�r� ut�ni brach�kat, mely a "aki megszenteli Izraelt �s az idoket" (= az �nnepeket) szavakkal fejezodik be.
A f�l�nnep ("chalamajd") napjaiban csak egy T�ratekercset vesz�nk elo, �s n�gy embernek olvasunk belole - ugyan�gy, mint Ros-Chodeskor - �jhold napj�n, most is a Pinch�sz c�mu szidr�b�l, a B�midb�r k�nyv�nek 29. fejezet�bol: az �nnep k�l�nb�zo napjaira sz�l� �ldozati elo�r�sokat. Mindennap az aznapival kezdodik �s v�gzodik a felolvas�s, pl. a f�l�nnep elso napj�n az elso felh�vottnak "A m�sodik napon pedig..." kezdetu szakaszt olvass�k, a m�sodik felh�vottnak a "Harmadnap pedig..." kezdetut, a harmadiknak: "Negyednap pedig...", a negyediknek ism�t: "A m�sodik napon pedig...". Van, ahol mind a n�gy felh�vottnak az aznapra vonatkoz� szakaszt olvass�k.
A Musz�f-ima az �n. zar�ndok-�nnepi Musz�f. Egyes helyeken a Szukkotra vonatkoz� mondatokat kell betoldani; az imak�nyvekben jelezve van: "Szukkot �nnep�t, �s �r�m�nk idej�t", valamint az aznapi �nnepi �ldozatot elo�r� t�rai passzusokat. A Musz�f is h�t br�ch�b�l �ll, ak�rcsak a S�ch�rit; a k�z�pso "�ldott vagy Te, �r�kk�val�, aki megszenteli Izraelt �s az idoket".
A szukk�ban mondunk kidust: "Kihirdette M�zes az �r�kk�val� �nnepeit Izrael fiainak. �ldott vagy Te, �r�kk�val�, Isten�nk, a vil�g Kir�lya, a szoloto gy�m�lcs�nek teremtoje" (ha borra mondjuk; ha p�link�ra, likorre, akkor: "akinek a szav�ra minden l�trej�tt"). Azut�n: "�ldott vagy Te, �r�kk�val�, Isten�nk, a vil�g kir�lya, aki megszentelt benn�nket parancsolataival, �s megparancsolta a szukk�ban �ln�nk".
A d�lut�ni ima, a Mincha, az �nnep elso (Izraelen k�v�l az �nnep elso k�t) napj�n azonos a szombatival, csak az �mida m�s; ha szombatra esik az �nnep, akkor rendes szombat d�lut�ni T�raolvas�s is van.
Vigy�zni kell, el ne felejts�k betoldani az im�kba a j��le vej�vo-t. Az �nnep kimenetelekor a szombat ut�ni, "majci-sabeszi" M��rivot mondjuk, az �t� chon�nt�nu-val. A h�vd�l� r�videbb a szombatot z�r� h�vd�l�n�l, csak k�t br�ch�b�l �ll: bor� pri h�g�fen-t mondunk a borra �s h�m�vdil ben kodes lechol-t ("aki elv�lasztja a szentet a prof�nt�l"). Ha az �nnep szombatra esik, a szok�sos szombat ut�ni h�vd�l�t mondjuk az illatszerre val� bor� min�j b�sz�mim-mal �s a gyertyal�ngra val� b�r� m�or� h��s-sel egy�tt.

Szukkot f�l�nnepe
Szukkot elso (k�lf�ld�n m�sodik) napja v�g�vel, t.i. s�t�ted�s ut�n, mikor h�vd�l�t csin�lunk, megkezdodik a f�l�nnep, a chol-h�-mo�d, "chalamajd". Erec Jiszr�elben hat, k�lf�ld�n �t napig tart.
Az �vot c. trakt�tusban azt mondja Rabbi El�z�r ha-Mod�i [A Misna-b�lcsek harmadik nemzed�k�hez tartoz� rabbi. A Ha-Modai n�v "modiini"-t jelent: Modiinb�l, a Ch�smoneusok v�ros�b�l val� volt. Megorzod�tt mond�sainak t�bbs�ge �g�dikus, azaz p�ld�zatos jellegu. Az �g�d�k mester�nek �s nagy magyar�z�j�nak sz�m�t.]: Aki f�lv�llr�l veszi az �nnepeket, lehet nagy T�ra-tud�sa, lehetnek sz�mosak j�cselekedetei, m�g sincs r�sze a J�vendo Vil�gban. Azokr�l besz�l, akik f�l�nnepen, sz� szerint "az �nnep h�tk�znapjain" �gy viselkednek, mint a k�z�ns�ges h�tk�znapokon. F�l�nnepen szabad ugyan munk�t v�gezni, de csak olyat, amely az �nnep c�ljait szolg�lja, vagy amelynek elmulaszt�sa anyagi vesztes�get okoz. Ettol eltekintve meg kell adnunk az �nnep m�lt�s�g�t viselked�s�nkkel, �lt�zet�nkkel, �nnepi �tkez�sekkel. �gyeln�nk kell, hogy h�zunk apraja-nagyja megtartsa a micv�t: "�r�lj �nnepeden".
Amikor �llt a Szent�ly, a f�l�nnep napjai Jeruzs�lembe val� "felmen�s", azaz zar�ndokl�s napjai, �r�m�nnepe voltak. Sokan ma is elj�nnek Jeruzs�lembe a Nyugati Falhoz (az �n. Sirat�falhoz).

H�kh�l - Gyujtsd egybe
Ha �ll a Szent�ly, h�t�venk�nt egyszer teljes�teni kell egy szukkoti micv�t, ez az egybegyul�s micv�ja. Idopontja a szombat-�v ut�ni elso �vnek, a h�t�ves ciklus elso �v�nek Szukkotja. Izrael eg�sz n�pe Jeruzs�lembe gyult, nok �s gyerekek is (noha a nok a minden�vi zar�ndoklatok al�l fel vannak mentve), �s a kir�ly felolvasta nekik "A T�rv�nyek ism�tl�s�t", azaz 5M�zes k�nyv�t.
Ma a f�l�nnep abban k�l�nb�zik a h�tk�znapokt�l, hogy a reggeli im�hoz nem "l�goljuk" (nem tessz�k fel) a t�filint, ak�rcsak szombaton �s �nnepnapon, a S�mone-Eszr�ben j��le vej�vo-t mondunk, ut�na H�l�lt, Hos�n�kat, T�r�t olvasunk �s (zar�ndok�nnepi) Musz�fot mondunk.

A V�z�nt�s �s a V�zmer�t�s �r�m�nnepe
A Misna Ros H�-S�n� (�j�v) c. m�szechetj�ben (trakt�tus�ban) olvassuk, hogy Szukkot napjaiban d�ntenek a vil�g "v�z�gyi" sors�r�l, arr�l, hogy sok eso legyen-e vagy cholile (Isten ments) sz�razs�g. Az eso�rt val� k�ny�rg�st v�zmer�t�s �s v�z�nt�s k�s�rte: vizet mer�tettek a Jeruzs�lem melletti Silo�chb�l �s az Olt�rra �nt�tt�k. "Azt mondta az �r�kk�val� Izraelnek: �ntsetek El�bem vizet �nnepeteken, hogy esovel tegyem �ldott� f�ldjeiteket."
A Szukka c. m�szechetben a Gem�r� r�szletesen le�rja a v�zmer�t�s szertart�s�t �s a Silo�ch-forr�st�l a Templomhegyre val� vonul�st. "Aki nem l�tott V�zmer�to-�nnepet, az nem l�tott �r�m�nnepet", mondt�k B�lcseink.
Napjainkban Szukkot f�l�nnep�n vid�m �jszakai gy�lekezetekkel eml�kez�nk meg a V�zmer�to-�nnepekrol. El�nekelj�k a tizen�t "Gr�dicsok �nek�t", k�z�tt�k ezt mondjuk: "�r�mmel mer�tsetek vizet az [�gi] seg�ts�g forr�s�b�l". �nek, t�nc, lakoma j�rja.

Hos�n� r�b�
Hos�n� r�b� (Nagy Hos�n�) Szukkot f�l�nnep�nek utols� napja; ezen a napon �r v�get a szukk�ban lakoz�s micv�ja �s a "n�gy n�v�nyfajt��", �s ha �ll a Szent�ly, a V�z�nt�s�.
A zsid� tudatban ez nem csak Szukkot utols� napja, hanem a F�lelmetes Napok� is. Hagyom�nyunk szerint e napon k�ldik fel "cetlin" az �gbe mindegyik�nk j�vo �vre sz�l� �t�let�t. Ez�rt jiddis�l "� git kvitl"-t , azaz "j� cetlit" k�v�nunk egym�snak.
A Midr�s a k�vetkezo �g�d�val magyar�zza meg ezt a hagyom�nyt. Ezt a napot maga a J�teremto adta �vr�h�m osap�nknak, hogy tov�bbadja ut�dai nemzed�keinek. "Azt mondta a J�teremto �vr�h�mnak: "�n egyetlen vagyok, te is egyetlen vagy (ti. egyed�l vagy, egyed�l�ll� vagy). Adok fiaidnak egy k�l�n napot arra, hogy levezekelhess�k buneiket. Ha levezekelt�k Ros H�-S�n� �nnep�n, ann�l jobb. Ha nem vezekelj�k le Jom H�-Kipurimkor. De h�tha m�g akkor sem nyertek bocs�natot; az�rt aj�nd�kozom neked Hos�n� r�b� napj�t. "De mi k�ze van ennek a napnak �vr�h�m osap�nkhoz? �vr�h�m a vil�g teremt�s�tol sz�m�tott 21. nemzed�khez tartozott. T�z nemzed�k sz�letett �d�mt�l No�chig (No�), t�z nemzed�k No�cht�l �vr�h�mig. De csak �vr�h�m - a 21. nemzed�k - ismerte fel a Teremtot, z�zta �ssze a b�lv�nyokat �s terjesztette a vil�gon annak a hit�t, akinek "szav�ra a vil�g lett". �vr�h�m osap�nk �rdeme, hogy mi, a gyermekei, megkaptuk az �j �vnek, Tisr� h�napnak 21. napj�t, Hos�n� r�b�t, k�l�n aj�nd�kk�nt. Ez a nap m�g egy utols� alkalom buneink megb�n�s�ra, �j fejezet nyit�s�ra.
Olyan a hangulata ennek a napnak, mint a F�lelmetes Napok�nak, �r�mmel �s szorong�ssal vegyes. Hos�n� r�b� �jszak�j�n �jf�li im�ra mennek a zsinag�g�ba. A D�v�rim k�nyv�t olvass�k (a T�ra ism�tl�se) �s a zsolt�rokat, D�vid kir�lynak, "Izrael �nekszerzoj�nek" k�nyv�t.
Hos�n� r�b� reggel�n az eloim�dkoz� "kitliben", feh�r halotti ruh�ban �ll a T�raszekr�ny el�, mint Ros H�s�n�kor �s Jom Kipurkor. A Pszuk� d�-Zimr� (a reggeli ima egy r�sze) nem k�l�nb�zik a szombaton �s �nnepnapon szok�sost�l, csak a Nism�t Kol Ch�j kezdetut nem mondjuk.
A T�raszekr�ny kinyit�s�t a K�ny�r�let tizenh�rom m�dozata k�veti, majd a Vil�gnak Ura kezdetu ima, mint a F�lelmetes Napokban. A F�lelmetes Napok visszhangjait halljuk az eloim�dkoz� sz�j�b�l, amikor kiveszik a T�r�t a T�raszekr�nybol: "Egy a mi Isten�nk, nagy a mi �r�kk�val�, neve: a Szent, a Rettenetes".
A Musz�f is k�l�nb�zik a h�tk�znapit�l. A S�c ism�tl�s�ben a Kedus�: Koron�t ny�jtsanak N�ked - mint szombaton �s �nnepnapokon.
Az igazi k�l�nbs�g azonban a h�tk�znapokhoz k�pest a k�rmenetek �s a fuzfa�g-csapkod�s, a "sajnesz". Nem csak egyszer j�rj�k k�r�l az emelv�nyt a zsinag�g�ban, hanem h�tszer, Hos�n�-piutokat (k�ltem�nyeket) �nekelve k�zben. A Szent�lyben is h�tszer j�rta k�r�l az olt�rt a n�p , kez�ben a n�gy fajta n�v�nybol �ll� csokorral. A k�ltem�nyek akrosztichonba vannak szedve, egy r�sz�ket a f�l�nnep napjain is mondj�k, m�s r�sz�ket csak ezen a napon.

Fuzfa�g-csapkod�s
A hetedik k�rmenet ut�n letessz�k a n�gy fajta n�v�nyt, �s egy �t fuzfa�gb�l �ll� k�teget ("sajneszt") vesz�nk a kez�nkbe, mik�zben ezt mondjuk: "Felelj h�veidnek, kik sz�v�ket mint vizet �ntik ki El�bed - seg�ts meg". A fuzfa�g-csapkod�s szok�sa az utols� pr�f�t�kt�l - Ch�g�j, Z�ch�rj� �s M�l�chi (Haggeus, Zakari�s �s Malaki�s) - sz�rmazik. Mivel nem a T�r�n alapul, nem mondunk a fuzfa�gakra k�l�n �ld�st.
A m�kub�lim, a titkok tud�i szerint a fuzfa�g-csapkod�s az �let k�nyv�nek lepecs�tel�se elotti utols� �r�t haszn�lja ki a kedvezo �t�letre. B�lcseink azt mondj�k, az�rt alkalmas erre a fuzfa�g, mert a zsid� n�pbol azokat jelk�pezi, akik nem j�rtasak a T�r�ban �s a micv�k teljes�t�s�ben: sem j� illata, sem j� �ze nincsen. A fuzfa�g levelei az ember sz�j�hoz hasonlatosak. Az �r�kk�val� el� j�rulunk, �s �gy k�rlelj�k: sz�pen k�r�nk, vannak k�z�tt�nk olyanok, akik nem tanultak T�r�t, nem tudj�k, hogy teljes�ts�k a micv�kat, olyanok ok, mint a folyami fuzek. De az�rt van egy nagyon sz�p tulajdons�guk, s azt emberfia el nem veheti tol�k, hogy van nekik sz�juk, s im�dkoznak Hozz�d. N�zd, hajland�k �ssze-vissza veretni magukat, szenved�seket ki�llni, csak hogy megk�ny�r�lj, megkegyelmezz, s �rd be oket a j� �letre.
Gondolj arra az �m h��rec (zsid� szempontb�l muveletlen) sot bur ("bunk�") p�sztorra, aki Jom Kipurkor bet�vedt a zsinag�g�ba �s l�tta, hogy mindenki s�r �s jajgat. Im�dkozni nem tudott, betunek, k�nyvnek h�r�t sem hallotta soha. Hogyan fordult Megtart� Isten�hez? F�tty�ngetni, rikongatni kezdett, s e riog�s megnyitotta az �g kapuit.
Az uspizin, a szukkoti vend�gek k�z�l D�vid kir�ly a Hos�n� r�b�-i. Ki tudn� jobban n�la, mit �r az ima, am�g csak szusz van benn�nk? "H�t �n? Neked mondott im�m j� �r�ban tal�ljon, Uram!" Olvassuk is szorgosan D�vid kir�ly zsolt�rait Hos�n� r�b� napj�n.
Hogyan verj�k sz�t a "sajneszt"? Kez�nkben tartjuk, m�g be nem fejezz�k a hosan�kat �s a ch�z�n is v�g�re nem �r a maga eg�sz k�dis�nak, �s akkor �tsz�r a f�ldh�z vagy a sz�k l�b�hoz csapkodjuk, azt�n kidobjuk, de olyan helyre, hogy ott jobban m�r sz�t ne taposhass�k. Csapkod�s k�zben azt mondjuk: "Kegyes akaratod szerint val� legyen �r�kk�val�, Isten�nk, oseink Istene, aki a j� pr�f�t�k �s j� szok�saik mellett tetted le a garast - kegyelmesen, j� sz�vvel venni im�nkat �s k�rmeneteinket. Eml�kezz �rett�nk a H�t G�ncstalanok (azaz a szukkoti vend�gek, az uspizin) �rdem�re, �s d�ntsd le a benn�nket Toled t�voltart� vasfalat (=buneinket), hallgass k�ny�rg�s�nkre �s kedvezo �t�letet pecs�telj meg nek�nk, a F�ldnek urben-lebegtetoje! A J� �let K�nyv�be pecs�telj be benn�nket!"