* * *

M�titj�hut �s fiait, a zsid� szabads�gharc hõseit, Ch�sm�neusoknak nevezi a hagyom�ny.
Mibõl ered ez az elnevez�s?
Kimchi, a zsolt�rokra �rott komment�rj�ban azt �ll�tja, hogy ez a n�v a Ch�sm�nim sz�b�l ered, jelent�se "tiszteletteljes nagyurak". M�sok szerint ez nem m�s, mint egy �sszetett sz�, ami a vall�s�ld�z�s idej�n haszn�lt szavakb�l �s fogalmakb�l tevõdik �ssze. M�sok azt hangoztatj�k, hogy M�titj�hu fõpap nagyapj�t Ch�smon�jnak h�vt�k.
A leg�sszerûbb magyar�zat szerint a fõpap csal�dja egy - a Jehud� t�rzs�nek ter�let�n tal�lhat� - Ch�smon nevu v�rosb�l sz�rmazott. Ezt a helys�gnevet J�su� k�nyve is eml�ti (15:27.).

* * *

Ch�nukakor, a gyertyagy�jt�st k�vetõen, k�l�nb�zoõt�rsasj�t�kokat szoktak j�tszani, n�ha k�rty�znak is. Ez m�g olyanokn�l is elofordul, akik egy�bk�nt a j�t�kot felesleges idot�lt�snek tartj�k, mert elvonja õket a tanul�st�l.
J. L. M�jmon rabbi szerint ez a szok�s onnan eredhet, hogy a g�r�g elnyom�s idej�n Jeruzs�lemben sokan �lvezt�k a g�r�g kult�ra megjelen�s�t. A M�k�beusok k�nyv�ben is megtal�lhat� annak le�r�sa, miszerint a g�r�g�k stadiont �p�tettek, �s a zsid� ifj�s�got tan�tott�k-k�nyszer�tett�k az olimpiai j�t�kokra. A Ch�smoneusok gyõzelme ut�n a k�nyszer�tõ t�rv�nyeket hat�lyon k�v�l helyezt�k, de eml�keztetõ�l szok�ss� v�lt az egykori g�r�g t�rsasj�t�kok imit�l�sa.

* * *

A gesztinai rebb�rõl, reb Jechi�l Meir Lifschitzrol, mes�lt�k, hogy ifj�kor�ban meg akart tanulni sakkozni. Azonban, amikor megtudta, hogy a j�t�k szab�lyai szerint, ha valaki egyszer m�r l�pett, az nem gondolhatja meg mag�t �s nem l�phet vissza - kijelentette, hogy ez nem neki val�. Mindezt pedig azzal indokolta, hogy nem zsid�nak val� dolog, ha nem lehet megb�n�st tan�s�tani �s megt�rni, az�ltal is, hogy az ember visszacsin�lja, amit helytelen�l tett...

* * *

Reb �vrah�m J�sua Hesl, az aptai c�dik - akit a "zsid�k szerelmes�nek" is neveztek - egy �zben a Ch�nuka-gyerty�k meggy�jt�sa ut�n kiment a szabadba, majd mikor visszat�rt nagyon szomor�nak tûnt. Egy idõ m�lva ism�t kiment, de amikor visszaj�tt, ez�ttal m�r nagyon �r�lt �s eg�sz val�j�n a vid�ms�g lett �rr�.
H�vei k�v�ncsiskod�s�ra elmondta, mi t�rt�nt:
- Elsõ �zben, amikor kimentem �s tekintetem Mezibus fel� vetettem, azt l�ttam, hogy a zsid�k m�r fel�lt�k az eg�sz "p�rn�sz�t" (meg�lhet�st), amit Ros H�s�n�kor az �gben elrendeltek nekik. Arra gondoltam, hogy most m�g csak Ch�nuka van, �s m�ris a nyak�ra h�gtak az eg�sz �vi meg�lhet�s�knek. Mi lesz ezut�n? Ettõl nagyon elszomorodtam. K�sõbb ism�t kimentem, feln�ztem megint az �gre, arra gondolv�n, h�tha az elsõ alkalommal nem l�ttam j�l.
�s val�ban, nem t�vedtem, de azt�n r�j�ttem, hogy tavaly is ugyanez volt a helyzet, �s a j� Isten m�gis adott a zsid�knak eg�sz �vben enni. Ettõl azt�n megnyugodtam, mert biztosan az id�n is ugyan�gy lesz.

* * *

Az al�bbi t�rt�netet a szent�letû kozsnitzi M�gid, reb Jiszr��l, mondta el egy alkalommal h�veinek:
- 7-8 �ves koromban az astrovcai reb Jechezk�l jesiv�j�ban tanultam. Gyakran fordult elõ, hogy m�g �jszaka sem hagytam abba a tanul�st, egyed�l �ltem a teremben s csak tanultam, tanultam.
Ch�nukakor ap�m nem engedett a tanh�zba menni, att�l f�lv�n, hogy a t�bbi hasonl� kor� fiatallal esetleg k�rty�zni fogok. Otthon nem tudtam tanulni, mivel oly szeg�nyek voltunk, hogy nem tellett m�g gyerty�ra sem, �gy meg�g�rtem ap�mnak, hogy elmegyek a jesiv�ba, meggy�jtok egy kis gyerty�t, s ha az le�g, hazamegyek.
Az �gieknek azonban �gy l�tszik, nagyon tetszett az �n tanulni-v�gy�som, �s a kis gyerty�val, a ch�nukaihoz hasonl�an, csoda t�rt�nt. Nevezetesen az, hogy k�t-h�rom �ra helyett eg�sz �jjel �gett. Ap�m persze biztos volt benne, hogy �n a fi�kkal j�tszom ilyen sok�ig.
Reggelfel�, amikor hazamentem, ap�m nagyon m�rges volt, �s se sz�, se besz�d j�l elvert.
Ennek ellen�re nem sz�ltam egy sz�t sem, mert ink�bb eltûrtem a ver�st, mintahogy a T�r�t, mint kifog�st eml�tsem meg, pedig ap�m biztosan elhitte volna, hogy igazat mondok, hisz sosem hazudtam neki.

* * *

A dinovi Reb Cvi Elimelech, akit fõmûve ut�n "Bn� Jisz�ch�r"-nak (Jisz�ch�r fiainak) neveznek, egyszer elutazott mester�hez, a lublini "L�tnok"-hoz, J��kov Jicch�k Horovitzhoz. �tk�zben azon t�prengett, vajh melyik t�rzsbõl is sz�rmazik J�kob fiai k�z�l. Amint a k�l�nf�le lehetõs�geket latolgatta, hirtelen esz�be �tl�tt, hogy Ch�nuka t�j�k�n mindig valami fennk�lt �rz�s ker�ti hatalm�ba, egy kellemes, �des-b�s hangulat, ami egy�ttal fokozza a szents�g �rz�s�t is. Nem lehet - morfond�rozott - hogy ez az�rt van, mert a Ch�sm�neusokt�l sz�rmazom, hiszen nem vagyok kohanita. Akkor meg honnan ez az �rz�s?
Megnyugodva gondolt arra, hogy most �gyis tal�lkozik a Mesterrel, õ biztosan megtal�lja erre a helyes v�laszt.
Meg�rkezv�n a L�tnok h�z�ba, m�g mielõtt egy sz�t is sz�lhatott volna, a L�tnok a k�vetkezõ szavakkal fogadta õt:
- Tudd meg, te Jisz�ch�r t�rzs�bõl sz�rmazol (akik �r�stud�k �s b�r�k voltak). Annak pedig, hogy Ch�nukakor szent �rz�s t�lt el, az az oka, hogy te annak idej�n - vagyis a lelked - b�r� volt�l a ch�sm�neusok t�rv�nysz�k�n.
Ez volt az oka annak is, hogy a dinovi c�dik k�nyv�nek a Bn� Jisz�ch�r nevet adta.

* * *

A ziditsovi Jich�k-�jzik h�z�ban igen szeg�nyesek voltak mind a b�torok, mind az ed�nyek, a haszn�lati t�rgyak. Ami ez�st tal�lhat� volt a h�zban, azok kiz�r�lag szent c�lokat szolg�ltak. Az �sszes ez�stt�rgy nem �llt m�sb�l, mint egy Ch�nuka-gyertyatart�b�l, n�h�ny szombat-gyertyatart�b�l, egy szombat kimenetelekor - illatos fûszer c�lj�ra - haszn�latos ez�st szelenc�bõl, valamint egy ez�st zseb�r�b�l, melyen a sz�mokat h�ber betuk helyettes�tett�k.
T�rt�nt, hogy egyik gazdag h�ve sorsol�son egy ez�st asztalk�t nyert, amit elvitt aj�nd�kba a c�diknak. Az nem akarta elfogadni, de fia r�besz�lte, �s azzal gyõzte õt meg, hogy micve c�lj�ra fel lehet haszn�lni; Ch�nukakor erre az asztalra helyezhetik a Men�r�t, mi�ltal teljes�thetik a micv�k "megsz�p�t�s"-�nek k�teless�g�t.
Ezzel az indokkal v�g�l elfogadta az aj�nd�kot, de az asztal eg�sz �vben a fia lak�s�n volt, õ kiz�r�lag Ch�nukakor haszn�lta azt.

* * *

Reb Jich�k �jzik, a ziditsovi c�dik fi�nak ap�sa, a sztrettini reb �brah�m - szint�n ismert c�dik - hossz� idõt t�lt�tt el a Ch�nuka-gyerty�k gy�jt�s�val, az ezt k�vetõ �nekl�ssel. A võ ezt nem eg�szen �rtette, mert apj�n�l azt l�tta, hogy az mind�ssze egy negyed �r�t t�lt el az eg�sz szertart�ssal. Ez�rt megk�rdezte apj�t, hogy is van ez?
- Val�j�ban k�sz csoda - magyar�zta apja - hogy amikor meggy�jtom a Ch�nuka-gyerty�kat nem �gek el vel�k egy�tt. Te pedig azt akarod, hogy �r�kig tegyem ki magam �letvesz�lynek?...

* * *

Ch�nukakor szok�s a gyerekeknek p�nzt adni, hogy ezzel is �szt�k�lj�k õket a T�ra-tanul�sra.
Egyszer a radzini rebb�nek Ch�nukakor kellett a fog�t kih�zatnia, de az orvos nem akart tõle p�nzt elfogadni. Azt mondta, vegye �gy a rebbe, hogy ez az õ Ch�nuka-geldje, amit �gyis illett volna adnia.
A rebbe beleegyezett, de hozz�tette:
- Azt�n nehogy elmes�ld ezt a h�veknek, mert att�l tartok, hogy j� n�h�nyan akadn�nak, akik ink�bb kih�zn�k a rabbinak egy fog�t, minthogy Ch�nuka-geldet adjanak. . .

Mit mond a H�l�ch�?
Ez az egyetlen nem bibliai eredetû �nnep.
1. Az �nnep nyolc napig tart. Ezalatt minden nap gyerty�t gy�jtunk, m�ghozz� minden nap eggyel t�bbet. �ltal�ban sz�nes faggy�- vagy viaszgyerty�kat haszn�lnak, de pl., a ch�szidok az ol�va-olajat r�szes�tik elõnyben, ezzel is eml�kezve a Szent�ly kis olajkors�j�ra. A gyertyagy�jt�st k�l�nleges m�don v�gezz�k, a gyerty�kat nem k�zvetlen�l, hanem a kiseg�tõ, az �n. "s�mesz"-szel gy�jtjuk meg. A gyerty�kat mindig az est be�lltakor kell meggy�jtani.
2. Szok�s a gyerty�kat az ablakba kitenni - az ut�bbi �vekben gyakoriv� v�lt a k�zter�leteken val�, nagym�retû Ch�nuka-kandell�berek fel�ll�t�sa - hogy az egykor megt�rt�nt csod�t k�zh�rr� tegy�k.
3. Ch�nukakor olajban s�lt pog�cs�t szoktak enni, ez�ltal is eml�kezve az olaj �ltal l�trej�tt csod�ra.
4. Minden nap elmondjuk a h�laad� H�l�l zsolt�rciklust a 18 �ld�sban (Smon� eszr�) �s az �tkez�s ut�ni im�ban betoldjuk a Csod�kra (�l h�niszim) im�t, amelyben di�h�jban, a ch�nukai t�rt�n�s van le�rva.
5. A Ch�nuka alatt nincs k�telezõ munkasz�net. Rendszerint az alatt a kb. f�l �ra folyam�n, am�g �gnek a gyerty�k, nõk nem szoktak munk�t v�gezni.
6. P�nteki napon a Ch�nuka-gyerty�kat a p�nteki gyerty�k elõtt kell meggy�jtani �s �gyelni kell arra, hogy a szombat be�llta ut�n legal�bb m�g egy f�l �r�t �gjenek. Szombaton pedig a szombat kimenetele, a H�vd�l� ima elmond�sa ut�n, gy�jtjuk meg.
A H�l�ch� szerint, akinek nincs p�nze Ch�nuka-gyerty�ra, az ak�r menjen el k�regetni, mert sok m�s micv�t - jobb h�j�n - gondolatban is meg lehet tartani, de a Ch�nuka csod�j�t csak val�s�gos �gõ l�nggal.