Szem�lyes kit�rõ

A szombat akkor szokott a legink�bb belesz�lni az �letembe, amikor egy-egy darabom bemutat�j�ra k�sz�l�k. A Broadwayn am�gy is legend�san fesz�lt a pr�b�k l�gk�re: ehhez hasonl� fesz�lts�get m�g a h�bor� alatt, a tengeri csat�k idej�n sem tapasztaltam. A nyom�s p�ntek d�lut�nonk�nt tetõzik: elker�lhetetlen�l ilyenkor �rezni �gy, hogy az eg�sz produkci� a buk�s sz�l�n t�ncol. Idõnk�nt m�r-m�r �rul�nak �reztem magam, hogy ebben a helyzetben szombatot tartok. De a tapasztalat megtan�tott, hogy a sz�nh�zi produkci�knak t�bbnyire ez a term�szet�k. N�ha a buk�s sz�l�n t�ntorognak, n�ha a siker sz�l�n, de a t�ntorg�s a term�szetes testhelyzet�k, a jajki�lt�s a term�szetes hanghordoz�suk. �gyhogy p�ntek d�lut�nonk�nt nagy nehezen elb�cs�ztam munkat�rsaimt�l, �s szombat est�nk�nt t�rtem vissza. A darab m�g sohasem ment t�nkre emiatt. Szombat este a szok�sos k�ts�gbeesett t�ntorg�s �s jajong�s szokott fogadni. Voltak sikereim is, buk�saim is, de egyik fajta fogadtat�sr�l sem �rhatn�m le j� sz�vvel, hogy a szombatnak k�sz�nhetem.

Otthagyv�n a ragacsos k�v�scs�sz�ket, a szam�rf�les sz�vegk�nyvet, az elk�nzott sz�n�szeket, az �v�ltõ �gyelõt, a megsz�llott rendezõt, a k�rm�t r�g� producert, a csattog� �r�g�pet �s a t�m�r doh�nyf�st�t, haza�rek. Olyan �rz�s fog el, mintha a h�bor�ban elt�voz�st kaptam volna. Feles�gem �s fiaim, akiknek a l�tez�s�rõl m�r majdnem megfeledkeztem a nagy t�ntorg�sban, j�kedvûen, �nneplõbe �lt�zve fogadnak. Csod�latos vacsor�hoz �l�nk. A vir�gd�szes asztalon a r�gi szombati jelk�pek: az �gõ gyerty�k, a fonott cip�k, a t�lt�tt hal �s nagyap�m ez�st borospohara, sz�n�ltig t�ltve. Meg�ldom fiaimat az õsi �ld�ssal, egy�tt �nekelj�k a kedves szombati dalokat. A t�ntorg�sr�l nem sok sz� esik: egy h�t k�zben abbamaradt besz�lget�st folytatok a feles�gemmel. A fi�k tudj�k, hogy a szombat a k�rdezõsk�d�s ideje, h�t k�rdeznek. A Biblia, az enciklop�di�k, az atlaszok halomba gyûlnek az asztalon. A zsid�s�gr�l besz�lget�nk, a szok�sos gyermeki k�ptelens�geket akarj�k tudni Istenrõl. Feles�gemmel egy�tt, ha nehezen is, �lljuk a sarat. Olyan ez, mint a j�t�kony var�zsital...

Nagyj�b�l ugyan�gy telik a szombat. A fi�k otthon vannak a zsinag�g�ban: sz�vesen j�rnak oda, ann�l is ink�bb, mert a sz�leikkel lehetnek. H�t k�zben az iskola, a h�ztart�s, a munka - k�l�n�sen bemutat� idej�n - alig hagy idõt az egy�ttl�tre. De tudj�k, hogy szombaton egy�tt vagyunk. Azt is tudj�k, hogy nem dolgozom, az anyjuk is pihen: ez az õ napjuk.

�s az eny�m is. Nem sz�l a telefon. Gondolkozhatom, olvashatok, tanulhatok, s�t�lhatok vagy semmittev�ssel foglalkozhatom. A nyugalom o�zisa ez. Este visszamegyek a csod�latos, õrj�tõ Broadwayre. Gyakran ebben a pillanatban jut eszembe a h�t �tlete, amivel elõbbre vihetem a rettenetes irodalmi mût�tet, hogy eljusson v�gre a bemutat�ig. A producerem egyszer azt mondta: "A vall�sodat nem irigylem, de a szombatodat igen..."

Az�rt mondom el mindezt, mert azt hiszem, �gy jobban elk�pzelhetj�k, mit jelenthetett õseinknek a szombat. A szerencs�s amerikai zsid�s�g sz�m�ra, amely j�l�tben �s b�k�ben �l, a h�tk�znapokr�l szombatra v�ltani m�r n�mileg m�st jelent, mint a r�gieknek, akik katartikus fordulattal l�ptek �t a gy�sz, a b�nat, a nincstelens�g, a v�ls�g vil�g�b�l a b�k�s, fesztelen �r�mbe. Aty�ink a Teremtõ tisztelet�re rendelt napra tett�k f�lre az �j ruh�t, a finomabb �telt. Nem lehettek olyan szeg�nyek, hogy ne fussa borra, gyerty�ra, fonott cip�ra, egy kis h�sra �s halra. Akinek nem volt p�nze, az a zsinag�g�t�l kapta meg mindezt. A szombati korl�toz�sok, melyek minduntalan bele�tk�zni l�tszanak az amerikai �letbe, �s ap�inknak m�sodik term�szet�v� v�ltak, beolvadtak a mindennapi val�s�gba. A sz�mos tennival�b�l, amit nem volt szabad elv�gezni a hetedik napon, a mai polg�r h�tk�znap is alig v�gez valamit. A szombat szab�lyai term�szetesen nem t�rsadalmi konvenci�k voltak, hanem a vall�s t�rv�nyei. De m�g a tudatosan v�grehajtott feladatokn�l is megszokottabbakk� v�ltak: term�szetesekk�, mint a l�legz�s. Nem v�laszthattak, hogy elfogadj�k vagy elutas�tj�k õket, hiszen saj�t magukat utas�tott�k volna el.

Az a zsid�, aki veszi a f�rads�got, �s hossz� �veken �t megtartja a szombatot, v�llalva az ezzel j�r� neh�zs�geket, birtok�ba juthat annak, amit a szombat ny�jthat. T�bbet kell f�radnia ez�rt, mint aty�inak kellett, mert gyeng�bb erejû vall�si energiat�ltettel �l. Neh�z a helyzet. Szinte sz�ks�gszerûen a szombat az a pont, amelyen megszakad a hagyom�ny. Ugyanakkor sok zsid� ezen a ponton t�r vissza a zsid�s�ghoz. Tal�n ez a term�szetes �s a lehetõ legjobb pont.

Elõsz�r is az�rt, mert a szombat az egyetlen zsid� jelk�p, amely szerepel a T�zparancsolatban.

A negyedik parancsolat

A k�t kõt�bl�n ott �llnak a civiliz�ci� alapt�rv�nyei. A h�t nagy tilalom: a b�lv�nyim�d�s, a hamis esk�, a gyilkoss�g, a h�zass�gt�r�s, a lop�s, a hamis tan�z�s �s a kapzsis�g tilt�sa. A h�rom pozit�v felsz�l�t�s: az Egyetlen Isten im�data, a sz�lõk tisztelete (hogy a hagyom�ny fennmaradjon) �s a szombat megtart�sa. Ez minden. N�ha elcsod�lkozom, hogy vannak zsid�k, akik az Engesztel�s Napj�t vagy az �r�m�nnepeket, tal�n a Ch�nuk�t is komolyabban veszik, mint a szombatot, pedig ha bel�pnek egy zsinag�g�ba vagy templomba, a frigyszekr�ny f�l�tt a t�bl�kon a szombat t�rv�nye fogadja õket. Gyan�tom, az�rt nem veszik �szre, mert nagy zavarban lenn�nek, ha meg kellene l�tniuk.

Mit keres ez a jelk�p - egy a sok k�z�l, amely a judaizmus szerkezet�t alkotja - a t�rv�nyt�bl�kon, dr�mai hangs�llyal kiemelve a t�bbi r�tus �s szertart�s k�z�l? K�tf�le megsz�vegez�sben tal�lkozunk vele: az egyik M�zes m�sodik k�nyv�ben, a m�sik M�zes �t�dik k�nyv�ben szerepel. Ezen a k�t alapzaton nyugszik a szombat, amely val�j�ban a T�ra �sszes t�bbi parancsolat�nak alapja. A szombat �ll a fõhelyen: azt gondolom, az�rt, mert a legvil�gosabban hordozza ezt a k�t jelent�startalmat. Kicsiben benne van az eg�sz T�ra.

�me, M�zes m�sodik k�nyv�ben (20:8-11.) a szombat:

Eml�kezz�l meg a nyugalom napj�r�l, �s szenteld meg azt! Hat napon �t dolgozz, �s v�gezd mindenf�le munk�dat! De a hetedik nap a te Istenednek, az �r�kk�val�nak nyugalomnapja. Semmif�le munk�t ne v�gezz azon, se te, se fiad, se le�nyod, se szolg�d, se szolg�l�d, se �llatod, se a kapuidon bel�l tart�zkod� j�vev�ny. Mert hat nap alatt alkotta meg az �r�kk�val� az eget, a f�ldet, a tengert �s mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Az�rt meg�ldotta �s megszentelte az �r�kk�val� a nyugalom napj�t.

�s �gy �r M�zes �t�dik k�nyve (5:12-15.)

Tartsd meg a nyugalom napj�t, �s szenteld meg azt, ahogyan megparancsolta neked Istened, az �r�kk�val�! Hat napon �t dolgozz, �s v�gezd mindenf�le munk�dat! De a hetedik nap a te Istenednek, az �r�kk�val�nak a nyugalomnapja. Semmif�le munk�t ne v�gezz azon, se te, se fiad, se l�nyod, se szolg�d, se szolg�l�d, se �kr�d, se szamarad, se semmif�le �llatod, se a kapuidon bel�l tart�zkod� j�vev�ny. Hadd pihenjen szolg�d �s szolg�l�d hozz�d hasonl�an! Eml�kezz�l arra, hogy szolga volt�l Egyiptomban, de kihozott onnan Istened, az �r�kk�val�, erõs k�zzel �s kiny�jtott karral. Ez�rt megparancsolta neked Istened, az �r�kk�val�, hogy tartsd meg a nyugalom napj�t.

A szombat teh�t mindenekelõtt a k�z�ss�g elsõ dr�mai cselekv�se: a munka befejez�s�t �s meg�nnepl�s�t kifejezõ, õsr�gi, kollekt�v gesztus. Minden nemzet munkasz�nettel �s szertart�sokkal �nnepli meg l�trej�tt�nek napj�t. A zsid�k, akik hiszik, hogy a vil�gegyetemet Isten teremtette, hetente meg�nneplik l�trej�tt�t, �s h�l�t adnak K�sz�tõj�nek. Az ar�ny helyess�g�t tal�n az is igazolja, hogy az emberis�g nagy r�sze �tvette ezt a szok�st.

M�sodszor: a szombathoz fûzõdik a zsid� nemzet l�trej�tte az egyiptomi fogs�gb�l val� szabadul�ssal egy�tt. A zsid�k nemcsak a teremt�s Isten�t im�dj�k, hanem azt is, aki gondot visel az emberi t�rt�nelemre. Ezt jelenti sz�munkra a goseni rabszolgat�borokb�l val� szabadul�s. A rabszolg�k nem v�laszthatnak a munka �s a pihen�s k�z�tt: a gazda akarat�nak al�vetett, besz�lõ szersz�mok. Nem hozhatnak l�tre alkot�sokat. Nem rendelkeznek idej�kkel. A szabads�g �d�m �llapota: a v�laszt�si lehetõs�g, az idõ f�l�tt val� rendelkez�s. A szombat k�l�n�s nemzeti jelent�st hordoz Izrael n�pe sz�m�ra, amely �gy v�lt nemzett�, hogy a rabszolgas�gb�l kivonult a szabads�gba.

E kettõs jelent�s fonala v�gigh�z�dik a zsid� vall�s jelk�pein: a vil�gegyetem Isten�nek h�l�s im�data �s az õ t�rt�nelmi tan�bizonys�ga, Izrael k�l�nleges sors�r�l val� megeml�kez�s.

Mi a szombat eredm�nye?

Most azonban nem egy k�z�ns�ges munkasz�neti nappal foglalkozunk. Mindez csak a kezdete a szombat megtart�s�nak. A l�nyege a szertart�sos tart�zkod�s minden cselekedettõl - m�g ha mind�ssze a legcsek�lyebb erõkifejt�ssel elv�gezhetõ is -, amely tartalmazza az �j dolog l�trehoz�s�nak, az �talak�t�snak vagy a megmunk�l�snak az elem�t.

A T�ra tiltottk�nt eml�ti a t�zelõgyûjt�st �s a tûzgy�jt�st, e k�t k�nnyû munk�t, amelyek, gondolhatn�nk, annyira nem sz�m�tanak munk�nak, hogy egy nyomor�k, egy �t�ves gyerek vagy egy kilencven�ves �regasszony is el tudja v�gezni õket. A M�zes idej�bõl sz�rmaz� hagyom�ny harminckilencf�le tilalmas munk�t sorol f�l. Ezek n�h�ny fogalom k�r� csoportos�that�k, amelyek az emberi alaptev�kenys�geket �lelik f�l: az �lelem, a ruh�zkod�s, a lak�s, a h�s �s bõr, az ipar �s a kereskedelem. Ennek a harminckilenc tev�kenys�gnek a felt�r�sa sor�n a Talmud a tilalmak h�l�j�val sz�vi be az �sszes mindennapi produkt�v tev�kenys�get. A szok�sos ellenvet�s, hogy ugyan mi�rt tilos meggy�jtani egy gyuf�t - hiszen a p�ccint�s nem neh�z munka -, teljess�ggel t�ves felfog�son alapul. A neh�z munk�t b�rki, aki teheti, a h�t b�rmelyik napj�n sz�vesen elker�li. Az apr� erõkifejt�stõl val� tart�zkod�s m�r maga a szertart�s. Lehet, hogy vannak, akiknek a szombat megtart�sa t�l neh�z feladat, vagy nem tudj�k v�llalni ideol�gi�j�t, de a saj�t keretein bel�l dr�mai erõvel b�r� szertart�s �thatja az eg�sz �letet. Nem egyszerûen szabadnap. Ez az ig�nyes r�tus minden h�tbõl huszonn�gy �r�t elv�lasztott idõv� v�ltoztat �t, amelynek hangulata, szerkezete, tev�kenys�gei �s esem�nyei k�l�nb�znek a mindennapi l�ttõl.

A vall�si jelk�p �s szertart�s c�lja, csak�gy, mint a mûv�szet�, az igazs�gra d�bbent�s. Tal�n a c�loknak errõl a hasonl�s�g�r�l mondta Santayana, hogy a vall�s nem m�s, mint az eszt�tikai lelem�ny egyik v�ltozata, a legjobb az ember teremtõ �lmai k�z�l - ami szerintem nem eg�szen �gy van, hacsak nem helyezz�k egym�s mell� M�zest �s Dickenst. Az igaz, hogy a vall�s is �s a mûv�szet is, m�s-m�s form�ban, az ostobas�g rozsdar�teg�t pr�b�lja leh�ntani, amelyet a szok�s r�tegez a dolgok csod�j�ra. Egy fa rendk�v�li csoda - �m legt�bb�nknek C�zanne vagy Corot seg�ts�g�re van sz�ks�g�nk, hogy esz�nkbe jusson, milyen sz�pek is a f�k. A szombat visszat�rõ jel: a teremt�sre �s Izrael kezdet�re eml�keztet. Mûk�dõ jelk�p.

Nem szabad t�lbecs�lni a szombat hat�s�t. Lehet, hogy voltak zsid� g�niuszok, akikkel szombat napj�n szokott megt�rt�nni olyasmi, mint M�zes l�zas l�tom�sa a teremt�srõl �s Izrael sors�r�l. De az egyszerû ember sz�m�ra a szombat arra val�, hogy �bren tartsa tudat�ban ezeknek a l�tom�soknak a l�tez�s�t. A h�tnapos ciklus b�lyege nagyon m�lyen bele�gett a zsid� �letbe. Minden terv a teremt�s idej�vel f�gg �ssze: a munk�val, az utaz�ssal, a szabadidõs tev�kenys�ggel, m�g a lak�hellyel kapcsolatos tervek is. A szombat oly nagy helyet foglal el az �letben, oly gyakran k�vetkezik be, hogy egy eg�sz �let tartama alatt v�sheti be jelent�s�t a szellembe �s az agyba. Akik megtartj�k, azoknak elker�lhetetlen�l tudat�ba v�sõdik a teremt�s �s a Teremtõ, a kivonul�s �s a zsid� azonoss�gtudat eszm�je.

Meg sem k�s�rlem, hogy ak�r utaljak is a zsid� gondolkod�s �s mûv�szet b�lcseleti �s �br�zol� mûveire, amelyeket a szombat sug�rz�sa ragyog be. Irodalma felm�rhetetlen, a misztikus �br�zol�sok sz�ma bel�thatatlan...

Szombat menyasszony esk�võj�t alkonyatkor tartj�k: a p�ntek esti sz�rk�letben a l�ngol� szerelmi k�ltem�nyt, az �nekek �nek�t olvass�k a h�võ zsid�k...

A szombat Isten �s ember t�rsas viszony�nak pecs�tje a teremt�s okirat�n...

A szombattal kezdte az ember Isten k�p�t viselni...

A szombat napjaink messi�si kora, �zel�tõ az ember �s Isten k�z�tt, ember �s term�szet k�z�tt, ember �s ember k�z�tt elk�vetkezõ b�k�bõl...

Ilyesmikkel foglalkoznak a szombatr�l sz�l� �r�sok, a szombati imarend �s a szok�sok. Az �rdeklõdõ olvas� ezeken a nyomokon indulhat el. A magam r�sz�rõl, ha siker�lt meg�rtetnem h�rom eszm�nyt - hogy a zsid� szombat a r� vonatkoz� kem�ny k�telmek ford�tottja, az emelkedett �r�m napja; hogy neh�z birtok�ba jutni, de minden erõfesz�t�st meg�r; hogy vall�sunkban ez a z�r�kõ a jelk�pek kapuj�n, amelyen �t elindulunk a nagy igazs�g felkutat�s�ra -, akkor megtettem, amit megtehettem. M�g k�t megjegyz�ssel eg�sz�tem ki ennek a hatalmas t�m�nak szûk v�zlat�t, azt�n mehet�nk tov�bb.

A szombat korl�toz�sai sz�ks�ghelyzetben �rv�ny�ket vesz�tik: betegs�g, szerencs�tlens�g, �letvesz�ly �s hasonl�k idej�n. Ha hit�nk alapzat�nak elsõ r�tege az Egyetlen Isten, akkor a m�sodik a j�zan �sz. A "sz�ks�ghelyzet" meghat�roz�sa szigor�, de realista. Ha az �let vagy egy testr�sz vesz�lybe ker�l, akkor sz�ks�ghelyzet van. Ha egy nagy p�nzekkel kecsegtetõ meg�llapod�s ker�l vesz�lybe, akkor nincs sz�ks�ghelyzet. Tudom, hogy vannak, akik azon t�rik a fej�ket, milyen kib�v�kat lehetne tal�lni ebben a k�rd�sben, de ez �gy van le�rva.

A szombat filoz�fi�ja bajba ker�lt a 19. sz�zadban, amikor a legjobb tud�sok �gy v�lt�k, hogy a l�tezõ val�s�g �r�k vil�gegyetemet felt�telez, amelynek nincs kezdete az idõben. A teremt�s zsid� eszm�je �vezredek �ta szemben �llt a g�r�gs�g felfog�s�val a kezdet n�lk�li idõrõl, de tapasztalati t�nyek h�j�n a vita a szavak tartom�ny�ban rekedt. Ma a t�j�kozottabb �t�lõsz�k a m�sik ir�nyba hajlik. A felgy�lemlett bizony�t�kok, mint megtudhattuk, egyre ink�bb a t�rben �s idõben v�ges vil�gegyetemre utalnak. Persze az olvas� �s �n k�v�ncsiak vagyunk: "De mi t�rt�nt a teremt�s elõtt? Mi van a vil�gegyetem hat�rain t�l?" A tud�s b�lcs mosollyal t�m�t v�lt: tiszt�ra, mint annak idej�n a nagyap�m, amikor olyan k�rd�ssel zaklattam, amirõl tudta, hogy abszurdum, de aminek �ppen az abszurdit�s�t nem tudta megmagyar�zni nekem, s ez �thidalhatatlan szakad�kot t�masztott k�zt�nk. Ha j�l eml�kszem, a fogas k�rd�s, amivel nyaggatni szoktam, ez volt:

- Ki csin�lta Istent?