* Az �nnepi csokor jelentos�ge * Az isteni s�tor Jeruzs�lemben * �r�m�nk �vadj�n * Az apagyilkos �s a s�tord�sz * A nadvornai szukka �s a b�r� * Furcsa vend�g a s�torban * Elõkelõ vend�gek (uspizin) a s�torban * A rebecen leharapta az etrog dudor�t * A l�ra mondott �ld�s * A "nagyap�" �s a f�ldrajz * A f�rge samesz esete * Mirtusz�g - a temetõbõl... * Az elhappolt etrog * Fi�gyerek egy etrog�rt * Mit mond a Halacha?

Az �nnepi csokor jelentõs�ge
Zsid� szok�s, hogy Jom Kippur kimenetele ut�n, alighogy ett�nk valamit, elkezdj�k az �nnepi s�trat - a Szukk�t - �p�teni, hogy meglegyen a k�t �nnep k�z�tti folyamatoss�g. A zsid�s�g gyakorl�s�ban nincs egy percnyi sz�net sem, alighogy befejez�nk egy micv�t, m�ris itt a k�vetkezo. Nincs l�g�res t�r...
"�s vegyetek magatokhoz az elso napon d�szf�nak gy�m�lcs�t, p�lma�gakat �s suru lomb� f�nak �s fuzf�nak a gally�t, �s vigadjatok az �r�kk�val�, a ti Istenetek sz�ne elott h�t napon �t" (Leviticus 23,40).
A Szukkot, a S�toros �nnep, egyike a h�rom zar�dok�nnepnek, mely a zsid�s�g legvid�mabb �s legsz�nesebb �nnepe, amelyen vigadni - micve-parancsolat. K�l�n�sen k�t dolog jellemzo r�, az egyik az �nnepi csokor, a m�sik pedig az �nnepi s�tor, melyet a szabad �g alatt �ll�tanak fel.
A csokor n�gyfajta n�v�nyb�l (�rb�� minim) �ll: etrog (citrusgy�m�lcs); lul�v (p�lma�g); h�d�sz (mirtusz�g); �r�v� (fûzfa�g). Minderre az �nnep alatt naponta �ld�st mondunk �s a Hos�nn�-k�rmenetben k�rbevissz�k (innen ered a hozs�nn� kifejez�s).
Az �nnepi s�tornak szimb�likus jelent�se van. B�lcseink szerint a s�torban val� lak�s eml�keztet benn�nket az egyiptomi kivonul�sra, amikor is oseink, a 40 �vi puszt�ban val� v�ndorl�s sor�n, s�trakban �ltek.

* * *

Az �nnepi csokrot ad� n�v�nyek jelentos�g�rol B�lcseink sokat �rtekeztek. Egy ismert midr�si t�tel a n�gy k�l�nb�zo fajta n�v�nyt Izrael fiainak k�l�nb�zos�g�vel veti �ssze, miszerint:
- az Etrog is olyan, mint a zsid�k. Amint az etrognak �ze �s illata van, �gy vannak zsid�k, akikben megtal�lhat� mind a T�ra, mind a j�cselekedetek...
- a Lul�v is olyan, mint a zsid�k. Amint a lul�vnak, azaz gy�m�lcs�nek, a datoly�nak, �ze van, de illata nincs, �gy vannak zsid�k, akikben van T�ra-tud�s, de nem t�nnek ki j�cselekedetekkel...
- a H�d�sz is olyan, mint a zsid�k. Ahogy a mirtusz�gnak van j� illata, de nincs �ze, �gy vannak zsid�k, akik j� cselekedeteikrol ismertek, de nem tanultak T�r�t...
- az �r�v� is olyan, mint a zsid�k. Amik�nt a fuzfa�gnak nincs sem �ze, sem illata, �gy vannak zsid�k akikben sem a T�ra, sem j� cselekedetek nem tal�lhat�k meg...
S erre mondja az �r�kk�val�: k�ttessenek egy csokorba, �gy kieg�sz�tik egym�st... (Midr�s Leviticus R�bb�).

* * *

T�rt�nelm�nk sor�n gyakran volt olyan helyzet, hogy az �nnepi csokor - k�l�n�sen az etrog - beszerz�se nagy neh�zs�gekbe �tk�z�tt, s nem egyszer komoly �ldozatok �r�n siker�lt csak. Moldova Gy�rgy, "A Szent Imre-indul�" c. k�nyv�ben �rja le, hogyan szerzett a pesti Niszel vend�glos 1943 osz�n "nagy titokban, hal�los kock�zattal n�gy etrogot P�rizsb�l, kettot kapott Budapest, egyet Niszel sz�lov�rosa Nagyv�rad, �s egyet D�s." "T�zezer pengobe ker�lt egy etrog"...

Az isteni s�tor Jeruzs�lemben
A F�lelmetes Napok komor �hitat�t k�vetoen az emberek nagy �r�mmel �nneplik a Szukkotot, amikor otthagyj�k �lland� lak�sukat, hogy egy hetet egy olyan s�torban t�ltsenek, amely j�, ha egy sz�lfuvallatra �ssze nem dol. S ennyi el�g is a micv�hez.
Olyannyira k�nnyu ez a micve, hogy - B�lcseink elbesz�l�se szerint - egy �zben m�g a nem-zsid�k is megirigyelt�k.
�me a t�rt�net.
Az idok v�g�n - mondj�k a Talmud b�lcsei - j�nnek majd a vil�g n�pei, �s a zsid�k mellett, ok is k�rik a jussukat a t�lvil�gi �dv�ss�gbol. Mondja nekik az �r�kk�val�: aki szombat elott szorgoskodott (vagyis elok�sz�tette mag�t a t�lvil�gi �letre) az ehet szombaton is (magyar�n: mindenki azt eszi, amit foz�tt mag�nak).
Vil�g Ura - �rvelnek majd - a zsid�knak adtad a T�r�t, nem nek�nk, mi�rt k�red rajtunk sz�mon a meg nem tart�s�t?
Mit tehett�nk volna? Mi h�bor�ztunk, v�rosokat �p�tett�nk, p�nzt vert�nk, �s mindezt az�rt csin�ltuk, hogy a zsid�k nyugodtan �s zavartalanul foglalkozhassanak a T�r�val! �s k�l�nben is, Vil�g Ura, ha m�r errol van sz�, a zsid�k mind�g megtartott�k a T�r�t?
Erre az �rvre neh�z a j� Istennek v�laszolni, ez�rt azt mondja a panaszkod�knak (akik k�rik, hogy most, visszamenoleg kapj�k meg a T�r�t, �s �g�rnek mindent... ) na, j�l van, van egy kis k�nnyu micv�m, a Szukk�, a s�tor, menjetek �s tarts�tok meg. Mennek is, mindegyik �p�t mag�nak egy s�trat a h�za tetej�re. Mire azonban kis�t�tt a nap, �s meleg lett, mindegyik �js�tetu s�torlak� otthagyja, �s elmenek�l, mintha sose lett volna ott... (�vod� Z�r� 3-4 alapj�n.)

* * *

Mi�rt csin�ljuk a s�trat Jom Kippur ut�n? - teszi fel a k�rd�st a Midr�s. "Az�rt, mert Ros H�s�n�, az �t�let napja, amikor az �r�kk�val� t�rv�nyt �l a vil�g n�pei felett, Jom Kippurkor pedig megpecs�teli azt. Na m�r most, nem tudjuk, mi az �t�let, ak�r sz�muzet�sre is �t�ltethett�nk. Ez�rt csin�lunk s�trat, �s sz�m�zet�nk lak�sunkb�l, mert az �r�kk�val� ezt olyb� veszi, mintha r�sz�nk lett volna a babil�niai sz�m�zet�sben... (Pszikt� d'r�v K�h�n� 29).
�rdekes m�don a Szukkot �nnep�nek jutott a legnagyobb szerep az elj�vendo, az igen �h�tott Messi�si korban.
Szukkot elso napj�nak M�ft�r im�j�ban olvassuk fel Zech�rj� (Zakari�s) pr�f�ta apokaliptikus j�vendol�s�t az idok v�g�rol, miszerint a vil�g n�pei nagy harcot v�vnak egym�ssal Jeruzs�lemben, �s mindenki, aki ezek ut�n �letben marad, elismeri az �r�kk�val� mindenhat�s�g�t. Ezut�n pedig a n�pek elzar�ndokolnak Jeruzs�lembe, hogy ott meg�nnepelj�k a Szukkot �nnep�t. (Zeh�rj� 14,16-17.)
A Zsolt�ros k�nyvre �rott Midr�sban szerepel ez a vers:
"Ismert az �r�kk�val� J�de�ban, �s Izraelben nagy a neve. �s vala S�lemben (Jeruzs�lemben) s�tra, �s lakhelye Cionban..." (Zsolt�rok 76,2-3).
Mit jelent az, hogy "s�tra Jeruzs�lemben?" M�r a vil�g teremt�sekor - mondja a Midr�s - az �r�kk�val� ott Szukk�t �p�tett mag�nak, s abban �gy "foh�szkodott": b�r �gy lenne, hogy fiaim (m�rmint a zsid�k) sz�t fogadjanak nekem �s ne kelljen lerombolni a Szent�lyt... Miut�n pedig a sok v�tek miatt a Szent�ly m�gis rombadolt, az �r�kk�val� �gy "foh�szkodott": vajha elt�nne a rossz �szt�n, mely bunbe viszi fiaimat, ok pedig megt�rn�nek, hogy siettethessem a Szent�ly fel�p�t�s�t. (Soh�r Tov 76.)

�r�m�nk �vadj�n
Szukkot - a m�r eml�tetteken k�v�l - egyben a Betakar�t�s �nnepe is. A f�ldmuves n�p igaz�n akkor tud �r�lni �s vigadni, ha eg�sz �vi munk�j�nak eredm�ny�t, a betakar�tott term�st m�r a magt�rban, sz�ruben vagy hord�kban tudja. Ehhez t�rsul m�g, hogy most m�r felmehet Jeruzs�lembe, a sz�ps�ges fov�rosba, a szent v�rosba, ahol k�l�n�s �lm�ny vigadni.
Pedig nagyon sokan tart�zkodtak ez ido t�jt ott, de a Misna szavai szerint "soha nem mondta senki, hogy szuk nekem a hely Jeruzs�lemben". �s nem voltak kicsapong�sok sem, mert ettol megv�dt�k oseinket a T�ra t�rv�nyei.
Eredeti forr�sokb�l tudjuk, hogyan zajlottak le ezek az �nneps�gek, hogyan �s mik�nt gy�lekeztek a k�l�nb�zo vid�kek lakosai, milyen zenei k�s�rettel vonultak, hogyan fogadt�k a k�v�lrol j�voket. Tudjuk, hogy Szukkot minden napj�n egy sereg �ldozatot mutattak be a Szent�lyben, t�bbek k�z�tt hetven �kr�t - a vil�g hetven n�p�nek lelki�dv��rt k�ny�r�gve. Ezen k�v�l minden �ldott nap megtartott�k a V�zmer�t�s - b�t H�so�v� - �nneps�get is. Ennek a szok�snak az eredete a pr�f�tai vers "�s mer�tsetek vizet ujjongva" (Jes�j� 12,3).
Szukkot f�l�nnep�nek minden napj�n a Szent�lyben vizet �nt�ttek az olt�rra - az �ld�s jelk�pek�nt. A szadduceus szekta - a fenti pr�f�tai verset - m�sk�nt �rtelmezte, �gy papjuk a vizet nem az olt�rra, hanem saj�t l�b�ra �nt�tte.
B�lcseink �ll�tott�k, hogy "aki nem l�tta a V�z�nt�s �nneps�g�t Jeruzs�lemben, az nem tudja, mi az igazi vigass�g, �s aki nem l�tta Jeruzs�lemet f�nykor�ban, annak fogalma sincs, milyen is egy gy�ny�rus�ges, szemet gy�ny�rk�dteto v�ros".
Ehhez m�g hozz�teszik, hogy nemcsak szellemiekben kell kifejez�sre jutnia az �r�mnek, hanem a mindennapi �letben is, ez�rt a f�rfiakat h�sb�l �s borb�l �ll� - �nnepi lakom�val, a noket pedig �kszerrel �s sz�p ruh�kkal kell meg�rvendeztetni. (Psz�him 109.)

Az apagyilkos �s a s�tord�sz
A haszid c�dikok, erev Szukkotkor - amint az a szent �r'i (Asken�zi Jich�k Lurja) k�nyveiben �rva vagyon - a szok�sosn�l t�bb ced�kot (adom�nyt) adnak �s fokozottabban gyakorolj�k j�t�konys�gukat. A c�dikok ilyenkor erej�k�n fel�l adakoznak �s gyakran siker�l h�veiket is magukkal ragadni. Ezzel kapcsolatban is sok t�rt�netet jegyeztek fel.
A lechovitsi reb Mordech�j m�g Jom Kippur elott nagy mennyis�gu deszk�t gyujt�tt �ssze, hogy amikor elj�n a Szukkot �p�t�s�nek ideje, (k�lcs�n)adja a v�ros szeg�nyeinek, legyen nekik is mibol fel�p�teni a s�trat.
Egy alkalommal m�r mindent sz�tosztogatott, amikor egy szeg�ny s�nta suszter j�tt hozz�, aki ismerte a c�dik szok�s�t, de annak m�r v�gk�pp nem volt mibol adnia. A suszter h�zr�l-h�zra j�rva pr�b�lt egy kis deszk�t szerezni, hogy valahogy m�gis teljes�teni tudja a s�tor�p�t�s micv�j�t - de nem j�rt szerencs�vel.
L�tta ezt a rebbe, �s s�rvafakadt a szeg�ny suszter hi�baval� f�radoz�sa miatt, majd felki�ltott:
- Vil�g Ura! L�thatod, hogy fiaid mily odaad�an pr�b�lj�k betartani parancsolataidat. Ez a szeg�ny ember is mennyi f�radts�ggal igyekszik eleget tenni a micv�nek. N�zz le r�nk, Uram, Teremtom �s k�ny�r�lj meg rajtunk, �ldd meg n�pedet �s terjeszd ki r�juk v�do s�tradat!
Amint foh�sz�t befejezte, hirtelen esz�be jutott, hogy a padl�son maradt egy p�r sz�l deszka. Samesz�nak meghagyta, hogy szaladjon a suszter ut�n �s adja oda neki �s mindj�rt seg�tsen is fel�p�teni a Szukk�t.

* * *

Reb Ch�jjim, a c�nzi c�dik, mindig nagyon sok ced�k�t adott, azaz sok p�nzt osztott sz�t a szeg�nyek k�z�tt. M�g h�za n�pe igen szuk�sen �lt, o minden fill�rj�t j�t�konys�gra ford�totta.
Ez a szok�s Szukkot elott m�g fokozottabban nyilv�nult meg n�la, mert ha �pp nem volt p�nze, k�pes volt k�lcs�n�ket is felvenni, ak�r z�log ellen�ben is.
Egyik fia meg is k�rdezte tole:
- Ap�m, �n nem l�ttam egyetlen szent k�nyvben sem, hogy akkor k�telezo ced�k�t adni, ha m�r a csal�d n�lk�l�z.
Megharagudott a c�dik a fi�ra �s azt mondta neki:
- Csod�lkozom, hogyan lehet az �n fiam ilyen "apagyilkos"! J�l tudod, hogy ap�dban nincs se T�ra, se Istenf�lelem, mind�ssze egy cs�ppnyi ced�ke, hajland�s�g j�t�konys�got gyakorolni. Ezt is el akarod tolem venni?
Egy m�sik ilyen alkalommal, amikor m�r minden p�nz�t sz�tosztott; reb Ch�jjim fiai k�nytelenek voltak k�lcs�nt k�rni, hogy saj�t magukna is tudjanak s�tort �ll�tani �s feld�sz�teni. Este, amikor a rebbe bement a �nnepi s�torba azt mondta:
- Az emberek a s�trakat mindenf�le sz�p �s dr�ga d�szekkel �kes�til N�lam ez nem �gy van. Az �n Szukka-d�szem a ced�ke, a j�t�konys�g. E a s�tor igazi d�sze.

A nadvornai szukka �s a b�r�
A nadvornai b�r� nagy antiszemita h�r�ben �llott. Szukkot �nnepe elott v�rosban j�rv�ny t�rt ki, �s a hat�s�gok mindenkit a tisztas�gi elo�r�sol betart�s�ra sz�l�tottak fel, hogy megakad�lyozz�k a j�rv�ny terjed�s�i
A szent�letu reb Mordech�j, nem t�rodve a j�rv�nnyal - szok�s�hoz h�ven - nagy s�trat �ll�tott fel az udvar�ban.
A b�r�, tudom�st szerezv�n errol, k�telezte a rebb�t, hogy bontsa le a s�trat, mivel azt jogtalanul �p�tette fel. Amikor a rebbe nem tett eleget a parancsnak, rendor�ket k�ld�tt r�, de azokkal is k�z�lte, hogy nem az�rt �p�tette, hogy most lebontsa.
Mikor a rebbe az id�z�sre sem ment el a b�r�hoz, az k�nytelen volt maga felkeresni, hogy �rv�nyt szerezzen parancs�nak. S�lyos b�ntet�ssel fenyegette meg a rebb�t, ha nem bontja le azonnal a s�trat.
- Vedd tudom�sul - mondta ekkor a rebbe - az �n nagyap�m a premisl�ni szent rabbi Meir volt...
- Mit �rdekel engem a nagyapja - d�h�ng�tt a b�r� - azonnai rombolja le azt a vityill�t. V�geztem.
A rebbe megism�telte, amit a nagyapj�r�l mondott, majd arra k�rte a b�r�t, �lj�n le, �s hallgasson meg egy �rdekes t�rt�netet.
A b�r� - megunv�n a vit�t - hajland�nak mutatkozott le�lni, hogy v�gighallgassa a rebbe t�rt�net�t:
�lt egyszer egy p�pa, kinek t�z fia volt. Sz�p, magas, eg�szs�ges volt mind a t�z, sud�rak, mint a c�drusf�k.
Ennek a p�p�nak volt egy nagy gy�m�lcs�se, szebbn�l szebb f�kkal, melyeken finomabbn�l finomabb gy�m�lcs�k teremtek.
Gondolt egyet �s elhat�rozta, hogy a gy�m�lcs�s mellett vir�gokat is �ltet. Ehhez viszont ki kellett v�gnia n�h�ny f�t, hogy helyet csin�ljon a vir�goskertnek.
Alighogy bev�gezte a vir�gok �ltet�s�t, fiai v�ratlanul �s egym�sut�n valamilyen titokzatos betegs�gbe estek. A legkisebb kiv�tel�vel mindegyikoj�k meghalt, s �gy tunt, az sem ker�lheti el sors�t.
A p�pa mindent elk�vetett, hogy megmentse legal�bb a legkisebb fi�t, elhozatta a legjobb orvosokat, �s m�g kuruzsl�khoz sem �tallott fordulni. Mikor minden erofesz�t�se hi�baval�nak bizonyult, azt tan�csolt�k neki, utazzon el a premisl�ni rebb�hez, aki csodatevo h�r�ben �llt, h�tha o k�pes lesz valamit tenni.
Amikor a rebbe v�gighallgatta a t�rt�netet, azt mondta neki:
- Sz�p gy�m�lcs�s�d volt, tele sz�p, eg�szs�ges f�kkal, de neked vir�gos kert kellett, ez�rt kiv�gattad Isten f�it. Ez�rt Isten kiv�gatta a te f�idat, "mert az ember a mezo f�j�hoz hasonl�t" (Deut. 20,19). Mivel azonban idej�tt�l �s m�g nincs minden veszve, �g�rem neked, hogy legkisebb fiad megmenek�l �s �letben marad.
�s a premislani rebbe im�dkozott, hogy az Isten gy�gy�tsa meg a p�pa fi�t, hogy ez�ltal is megszenteltess�k neve a vil�gban. Im�ja meghallgat�sra tal�lt, a fi� �letben maradt �s az�ta meglett ember lett.
- Most pedig - fejezte be t�rt�net�t a rebbe - tudd meg, hogy ez gyerek, a p�pa legkisebb gyereke, te vagy. Ezekut�n, k�rdem �n, ezt �rdemlem toled; ami�rt a nagyap�m megmentette az �letedet?
Amikor a rebbe az utols� sz�t is befejezte, a b�r� a l�bai el� vetette mag�t, �s megrend�l�s�ben csak dadogni tudott:
- Bocs�sson meg nekem, rabbi �r. Val�ban minden �gy t�rt�nt, ahogy elmes�lte. �p�tsen annyi s�trat, ah�nyat csak akar, nem lesz egy szavam se. A rebbe megbocs�jtott, a b�r� pedig b�k�ben t�vozott.

* * *

Szukkotkor - az elo�r�sok szerint - kiz�r�lag a s�torban lehet enni �s inni, kiv�ve ha esik az eso. Ez pedig az�rt van �gy, mert "aki szenved (mict��r) az mentes�l a Szukka parancsolat�t�l".
A haszidok azonban rendszerint nem �lnek ezzel a k�nny�t�ssel, akkor is a s�torban �tkeznek, ha zuhog az eso.
Errol a t�m�r�l is sok t�rt�net forog k�zsz�jon:
Reb Fisl, a sztrikovi rebbe, akkor is a s�torban evett, ha �gy esett, mintha d�zs�b�l �nten�k. Megk�rdezt�k tole, mi�rt viselkedik �gy, hiszen egy�rtelmuen el� van �rva, hogy ilyenkor be kell menni a h�zba, �s "mindenki, aki fel van mentve a Szukk� parancsai al�l �s nem �l a felment�ssel, az nem kap jutalmat ez�rt �s k�z�ns�ges fick�nak sz�m�t..." (Sulch�n �ruch).
A rebbe megvonta v�ll�t, �s k�z�lte, hogy ink�bb legyen "k�z�ns�ges fick�", csak �lhessen a s�torban...

* * *

Hasonl�k�pp v�lekedett az izsbitzi rebbe, reb Mordech�j J�zs�f Leiner, is. - Att�l f�gg, mitol szenved jobban az ember - szokta volt mondani,
hiszen a felment�s oka a "szenved�s" (m�rmint az esotol). Na m�r most, ha valaki jobban szenved att�l, hogy nem teljes�theti a Szukk� parancs�t, akkor k�teles a s�torban akkor is �lni, mikor esik az eso.

* * *

A kocki reb Mendele szint�n a s�torban �lt akkor is, ha esett az eso. Ezt o �gy magyar�zta meg:
- Egy zsid�, aki k�pes �rz�kelni az �nnepi s�torban, hogy esik az eso �s ettol szenved - az ilyen zsid� val�ban nem �rdemes arra, hogy a s�torban �lj�n...

Furcsa vend�g a s�torban
Egyszer volt... egy Szukkot el�tti napon, az aptai �brah�m J�sua Hesl h�z�ban egy fill�r nem sok, de annyi sem volt tal�lhat�. Feles�ge ez�rt szomor�an, �lbetett k�zzel �lt otthon, hiszen nem volt mibol bev�s�rolni �s az �nnepre felk�sz�lni. A rebbe mentegette mag�t elotte, mondv�n, hiszen o mindent elk�vetett, �p�tett egy sz�p Szukk�t is, hogy a micv�t betarthassa. Minden tov�bbi a j� Isten hatalm�ban van. Ezzel elvonult a Tanh�zba �s ott t�lt�tte eg�sz napj�t.
D�lfel� egy gazdag zsid� t�rt be a rebbe h�z�ba. Arra k�rte a rebecent, hadd t�lthesse az �nnepet h�zukban, mivel m�r nem �rne haza az �nnep bej�vetel�ig.
A k�r�s hallat�n a rebecen s�rvafakadt �s szomor�an mondta a j�vev�nynek:
- Uram, �r�mmel tenn�k eleget megtisztelo k�r�s�nek, de n�zze, h�zamban egy falat ennival� nincs, �s nem is tudtam semmit k�sz�teni az �nnepre. Nincs se h�s, se bor, se kal�cs, se hal - semmi. M�g sz�raz keny�r sincs. Ha legal�bb gyerty�k lenn�nek az �nnep tisztelet�re fakadt �jb�l k�nnyekre az asszony.
- Ha csak ez a baj, nincs semmi gond - sz�lt az ismeretlen vend�g. K�rem fogja ezt a p�nzt, �s vegyen meg mindent, amire az �nnephez csak sz�ks�g van. �s ne fukarkodj�k a kiad�sokkal!
Ezzel �tny�jtott a rebecennek n�gy arany duk�tot. Az boldogan sietett a piacra, ahol bos�gesen bev�s�rolt az �nnepi vacsor�hoz.
Estefel� a vend�g elment a templomba im�dkozni. A templomb�l kij�vet odal�pett a rebb�hez, most ot k�rv�n, hogy h�vja meg az �nnepi vacsor�ra. A rebbe sz�gyenkezve vallotta meg az idegennek, hogy neki sincs mit ennie. Ezzel elb�cs�ztak egym�st�l, a rebbe indult hazafel�, az idegen pedig messzirol k�vette ot, hogy ne vegye �szre.
Amint a rebbe a magak�sz�tette s�tor el� �rt, fels�hajtott:
- S�tor, s�tor! Megtettem mindent, amit csak tehettem. Sz�pen feld�sz�tettelek, ahogy illik �s most m�gis sz�gyenlek bemenni.
Deh�t m�giscsak be kellett mennie, �s amikor kinyitotta az ajt�t meglepet�ssel l�tta a ter�tett asztalt, a kal�csot a ter�to alatt, a t�lban illatoz� halat �s az �go gyerty�kat. A rebecen �s az eg�sz csal�d mosolyogva �dv�z�lt�k �s k�v�ntak neki j� �nnepet.
A rebbe egy sz�val sem k�rdezte honnan ker�lt elo mindez, hanem o is j� �nnepet k�v�nt mindenkinek, majd elv�gezte a kiddus szertart�s�t. Meglepet�ssel tapasztalta ugyan, hogy a vend�g is ott �l k�z�tt�k, de erre sem sz�lt egy sz�t sem.
Vacsora ut�n a rebbe fels�hajtott �s azt mondta:
- A j� Isten k�ld�tt nekem �nnepre val�t, de honnan veszek etrogot �s lul�vot, ami n�lk�l elk�pzelhetetlen az �nnep?
- Van egy sz�p �s k�ser etr�gom - sz�lalt meg ekkor a vend�g - meg egy sz�p, egyenes lul�vom is.
Az aptai c�dik annyira meg�r�lt ennek a v�ratlan fordulatnak, hogy �t�lelte vend�g�t �s t�ncraperd�lt vele.
Reggel a rebbe an�lk�l ment el a templomba, hogy �rdeklod�tt volna vend�ge kil�t�rol. Mire hazaj�tt, a vend�g haldoklott �s n�h�ny �ra m�lva �r�kre le is hunyta szem�t.
Ez ido �ta szok�s az aptai c�dik lesz�rmazottain�l, hogy minden �vben, erev Szukkotkor, m�csest gy�jtanak az egykori rejt�lyes vend�g eml�k�re, akirol senki nem tudja - csup�n sejti - hogy ki volt.

* * *

Reb L�vi Jich�k, a berdicsevi c�dik, arr�l (is) nevezetes volt, hogy s�tr�ba nem a hitk�zs�g elokelos�geit, Talmud-tud�sokat, gazdagokat h�vott meg, hanem eg�szen egyszeru ismeretlen zsid�kat.
Az emberek k�v�ncsiak voltak, mi�rt pont ezek t�rsas�g�t keresi, mire o ezt a magyar�zatot adta:
- Amikor az idok v�g�n elj�n majd a Messi�s, meg fogj�k h�vni a c�dikokat abba - a legend�san h�res - s�torba, amit a Leviat�n bor�bol (l�sd jegyzetek) k�sz�tettek. �n, L�vi Jich�k, nagyon szeretn�k majd a megh�vottak k�z�tt lenni, �s amikor megpr�b�lok besurranni, meg�ll�t az ajt�n�ll� angyal �s megk�rdi: Hogy j�ssz te ahhoz, hogy egyszeru ember l�tedre befurakodj a c�dikok �s vil�gnagys�gok k�z�?
Erre a k�rd�sre pedig azt fogom v�laszolni, hogy �n, a saj�t s�tramba mindig egyszeru embereket szoktam megh�vni �s sosem sz�gyeltem t�rsas�gukat...

* * *

Annakidej�n - nem �gy, mint ma Izraelben - nem tudott minden csal�d saj�t s�trat �ll�tani, ez�rt t�bb csal�d �tkezett egy�tt a k�z�s s�torban.
A gazdagok akkor is megtehett�k, hogy k�l�n s�truk legyen, de ok meg nem engedt�k, hogy abban szeg�nyek ehessenek.
Reb Mose, a kobrini c�dik, er�lyesen ostorozta az ilyeneket, �s a Talmudot szokta id�zni, r�luk sz�lva:
- Amikor az �r�kk�val� - az idok v�g�n - pr�b�ra akarja tenni �zsau fiait, hogy hajland�k-e, k�pesek-e betartani a T�r�t - azt mondja nekik, tartsanak be egy "k�nnyu micv�t". Ez pedig legyen a Szukk�, az �nnepi s�tor... erre mennek, �s mindegyik �p�t egy-egy s�trat "h�za tetej�n". Hogy mi�rt a h�za tetej�n �s nem a h�z mellett, a f�ld�n? Az�rt - magyar�zta a rebbe - mert biztos�tani akarj�k, hogy "illet�ktelen" szem�lyek, net�n nincstelen emberek, ne tudjanak az o "saj�t" s�trukhoz f�rkozni.
A talmudi t�rt�net �gy folytat�dik, hogy �zsau fiai �p�tenek ugyan s�trat, mert az val�ban egy k�nnyu micve, de amikor erosen s�t a nap, �s nagyon felmelegszik, akkor "felr�gj�k s�trukat �s kimennek belole". (�vod� Z�r� 3-4.)
Reb Zvi-Hirs Horovitz, n�mi humorral, id�zi az "Akkor �rvendenek majd az erdo f�i" zsolt�r-verset - majd magyar�zatot is fuz hozz�: Amikor a f�k azt hallj�k, hogy a vil�g n�pei mind magukra v�llalj�k a Szukk� parancs�t - nagy f�lelem fogja el a oket. Hiszen ha mindenki s�trat �p�t, akkor arra a vil�g minden f�ja kev�s lesz. De midon meghallj�k, hogy "felr�gj�k a s�trat..." - megnyugszanak �s "akkor �rvendenek majd az erdo f�i".

* * *

�rdekes k�rd�st tett fel egy haszid rebbe a Szukkottal kapcsolatban.
- Hogy van az, hogy Pesz�ch elott a hitk�zs�gekben mindent elk�vetnek annak �rdek�ben, hogy a szeg�nyeknek legyen mit enni�k a nyolcnapos �nnep sor�n. Ugyanakkor, Szukkot elott - ami egy nappal m�g t�bb - nem �szlelheto ilyen odaad� k�sz�lod�s. Mi ennek az oka?
- Igen egyszeru erre a v�lasz - mondta - P�szachhal kapcsolatban a T�ra elo�rja, hogy "H�t napon kereszt�l egyetek maceszt". Ezzel szemben Szukkottal kapcsolatban az elo�r�s �gy sz�l, hogy "H�t napon �t a s�torban �ljetek" - ev�srol azonban sz� sincs...

Elõkelõ vend�gek (uspizin) a s�torban
Az al�bbi t�rt�netek forr�sa az a zsid� hagyom�ny, miszerint a Szukkot �nnep�nek minden napj�n egy elokelo vend�g (Uspiz = vend�g, arameusul) j�n a s�torba, akinek a tisztelet�re �ld�st kell mondani, illetve egy arameus nyelvu sz�veget, mellyel megh�vj�k a vend�get.
Az elokelo vend�gek pedig nem m�sok, mint a h�rom osatya, �brah�m, Izs�k �s J�kob, valamint M�zes, �ron, J�zsef �s D�vid.
Nos az, aki a h�t os k�z�l valamelyiknek a nev�t viseli, az fogadja a vend�get �s ad kiddust a tisztelet�re.

* * *

A szent�letu reb Pinch�szt, a kositzi rebb�t, rendk�v�l zavarta, hogy folyton j�nnek hozz� a haszidok, k�rd�sekkel, �gyes-bajos dolgaikkal zaklatj�k, s �gy nem marad el�g ideje sem a tanul�sra, sem Isten szolg�lat�ra. Elhat�rozta, arra k�ri Istent, hogy az emberek ne szeress�k ot annyira, ink�bb egy kiss� viszolyogjanak tole, �s akkor b�k�n fogj�k hagyni.
�gy is lett, az im�ja meghallgat�sra tal�lt. Ettol kezdve bez�rk�zott a n�gy fal k�z�, nem csin�lt egyebet, mint tanult �s im�dkozott, nem v�ltott egyetlen sz�t sem senkivel. Kiz�r�lag ima alatt volt emberek k�z�tt, mert naponta az�rt egy�tt im�dkozott a k�z�ss�ggel.
Szukkot elott azt�n nagy gondban volt, mert senki nem akarta a rebb�nek megcsin�lni a s�tort, hiszen a zsid�k igencsak ut�lt�k ot. V�g�l k�nytelen volt egy nem-zsid�t felfogadni, �gy is csak nagy neh�zs�gek �r�n siker�lt v�gre fel�p�teni a Szukk�t.
Erev Szukkotkor, az ima ut�n, szok�s szerint megh�vott n�h�ny zsid�t, legyenek vend�gei az �nnepi vacsor�n�l. A megh�v�st azonban szint�n nem fogadta el senki.
Mikor elj�tt a "vend�gl�t�s" ideje, l�tja �m, hogy �brah�m, az elso Uspiz, kinn �ll, �s nem akar bemenni a s�tr�ba. K�rd�s�re, mi�rt nem megy be, �brah�m azt felelte:
- Nem szok�som olyan helyeken megjelenni, ahol nincsenek vend�gek! Reb Pinch�sz ekkor bel�tta, hogy nagy hib�t v�tett, hogy eluzte maga mellol az embereket. Ettol kezdve azon im�dkozott, hogy t�rjenek vissza hozz� a h�vek, �s keress�k a t�rsas�g�t.

* * *

Reb �vrah�m Mordech�j �lter, a guri c�dik fia, egyszer k�sve �rkezett �desapja �nnepi s�tr�ba. Amikor az apa a k�s�s ok�r�l �rdeklod�tt, azt mondta, hogy kisfia, Jehuda L�b - aki a k�sobbiekben Szf�t Emet n�ven v�lt ismertt� - feltartotta azzal, hogy s�rva k�rte, mutass�k meg neki a s�torban az elokelo vend�geket (Uspizin).
- Na �s, val�ban, mi�rt nem mutattad meg neki? - k�rdezte apja...

* * *

A moglenicai c�dik, reb Ch�jjim Meir Jechi�l, h�z�ban az volt a szok�s, hogy az a h�szid, akinek neve azonos volt az aznapi "vend�ggel", hozta a rebbe s�tr�ba az aznapi bort. Egyik Szukkotkor egy J�kob Jich�k nevu rabbira ker�lt a sor, de o - p�nztelens�g�re hivatkozva - nem tett eleget k�telezetts�g�nek. A rebbe megharagudott r� ez�rt, �s nyilv�nosan meg is sz�gyen�tette. M�snap azt�n m�giscsak hozta J�kob Jich�k a bort, de akkor sem menek�lt meg a rebbe cs�pos nyelv�tol, aki ism�t eroteljesen szidalmazta.
Az �nnep ut�n a rabbi hazautazott, majd r�viddel ezut�n olyan s�lyosan megbetegedett, hogy kish�j�n meghalt. A v�g�n azonban megk�ny�r�lt rajta az Isten, �s felgy�gyult. Amikor ism�t, Moglenic�ba j�rv�n, tal�lkozott a rebb�vel, az a k�vetkezo szavakkal fogadta ot:
- Most m�r elmondhatom neked, mi�rt okoztam akkora sz�vf�jdalmat neked Szukkotkor. L�ttam, hogy az �gben nagyon rosszul �ll a sz�n�d, �s s�lyos b�ntet�s v�r r�d. Csak nagynehezen siker�lt ezt enyh�teni �s hogy nem halt�l bele a betegs�gbe, az annak k�sz�nheto, hogy akkor oly kegyetlen�l lehordtalak...

A rebecen leharapta az etrog dudor�t
A s�toros �nnep jellegzetes szimb�luma a n�gyfajta n�v�nybol �ssze�ll�tott csokor, �s ezen bel�l is az a k�l�n�s citrusf�le, az etrog, amit a j� Isten szinte csak az�rt teremtett, hogy a zsid�knak legyen mire �ld�st mondani ezen az �nnepen.
A haszid folkl�rban az etrog fontos szerepet t�lt be. Ez egy olyan vall�si rekviz�tumm� v�lt, ami�rt egy c�dik m�g a t�lvil�gi �dv�ss�g�t is k�pes fel�ldozni.

* * *

A zlotsovi c�dik, reb Michl, apj�t�l, a szent�letu drochovitsi M�ggidt�l, �r�k�lt egy p�r tfillint, amitol soha semmi p�nz�rt nem volt hajland� megv�lni. Gazdag h�vei m�r 50 arany duk�tot is �g�rtek �rte - ami nagy p�nzt jelentett abban az idoben - de mindhi�ba, o �llhatatos maradt.
Elj�tt Szukkot �nnepe, �s Zlotsov �s k�rny�k�n egyetlen darab etrog sem volt fellelheto. A zsid�k valami csod�ra v�rtak, hogy majdcsak eloker�l valahonnan. �s val�ban, az �nnep eloest�j�n megjelent egy zsid�, kez�ben egy gy�ny�rus�ges gy�m�lcs, amit csak 50 arany duk�t�rt volt hajland� eladni.
A c�dik a gyors elhat�roz�sok embere volt. Gondolkoz�s n�lk�l eladta a tfillint ugyanannyi�rt, amennyit a zsid� az etrog�rt k�rt.
A feles�ge gyan�t fogott, honnan szerezte f�rje az etrogot. Egyhamar persze kider�lt az igazs�g.
Az asszony - aki mindeddig hi�ba k�rlelte f�rj�t, hogy adja el a tfillint, hogy egy kis p�nzhez jussanak nagy szeg�nys�g�kben - iszonyatos d�hbe gurult. Olyannyira m�rges volt, hogy fogta az etrogot, �s leharapta a n�v�ny �kess�g�t, a tetej�n l�vo dudort (az �n. "pitem"-et) �s (az eg�szet) a f�ldh�z v�gta.
Minderre reb Michl egy �rva sz�t sem sz�lt. A legcsek�lyebb jel�t sem mutatta, hogy haragudna. Mind�ssze �gnek emelte szem�t �s fels�hajtott:
- Vil�g Ura! Ha �gy l�tod j�nak, hogy az etrogom alkalmatlan legyen az �ld�sra (mivel let�rt�k dudor�t), �n azt magamra n�zve elfogadom... Az �nnep ut�n megjelent neki �lm�ban szent�letu apja, aki azt mondta neki, hogy az, hogy nem haragudott meg a feles�g�re, �s nem szidalmazta tett��rt, jobb benyom�st keltett az �gben, mint az, hogy olyan sok p�nzt volt k�nes az etrog�rt adni...

A l�ra mondott �ld�s
A nischizi reb Jich�k szokta volt mes�lni, hogy apja, reb Mordech�j, mielott rabbi lett, keresked�ssel foglalkozott. Minden �gylet haszn�b�l egy p�r fill�rt az�rt tett k�l�n f�lre, hogy legyen mibol etrogot venni Szukkotkor.
Egyik �vben ily m�don �sszegy�lt hat rubel (ez akkoriban igen nagy p�nz volt) �s beutazott a k�zeli Brodi v�ros�ba, hogy megvegye az etrogot. �tk�zben azonban tal�lkozott egy szeg�ny v�zhord� zsid�val, aki lovasszek�ren szokta az iv�vizet sz�ll�tani, ez volt a meg�lhet�se. Ez az ember az �t sz�l�n �lt most, �s keservesen sir�nkozott, mert �reg, kehes lova kim�lt �s most mi lesz vele �s csal�dj�val.
A rabbi, r�vid gondolkod�s ut�n odaadta hat rubelj�t, amibol a v�zhord� �j lovat vehetett mag�nak.
A rabbi pedig �gy okoskodott mag�ban: Mi a k�l�nbs�g? Az etrog is egy isteni parancs, a ced�ke (j�t�konys�g) is az.
Majd derusen arra gondolt, hogy am�g a vil�gon minden�tt a zsid�k egy etrogra mondanak �ld�st, addig o egy l�ra...
A f�ma szerint m�g aznap hozott neki valaki egy mehud�r (pomp�s) etrogot, �gy nemcsak l�ra mondhatott �ld�st...

A "nagyap�" �s a f�ldrajz
A sp�lai szent "nagyap�nak", reb Lejbnek, �lland� elvi vit�i voltak reb N�chm�nnal, a breszl�vi c�dikkal. Sz�net n�lk�l b�r�lta annak viselked�s�t, �s b�rmirol mondott is v�lem�nyt a c�dik, biztos, hogy ellentmondott neki. Visszat�ro szavaj�r�sa volt vele kapcsolatban, hogy: nem ez a helyes, nem �gy kell egy c�diknak viselkedni, nem ily m�don kell egy rebb�nek a h�vekkel besz�lni (amivel alkalmasint a breszl�vi c�dik extravag�ns, idonk�nt h�vei sz�m�ra is �rthetetlen viselked�s�re c�lzott).
Egyszer egy kereskedo nagyon d�cs�rte "nagyap�" elott a breszlavit, mondv�n, hogy milyen b�lcs ember, s azt is megeml�tette, hogy milyen nagyszeruen kiismeri mag�t a f�ldrajzban is. M�g azt is hozz�tette, hogy ennek k�sz�nhetoen nagy szolg�latot is tett neki.
Mindezt hallv�n, "nagyap�" g�nyosan megjegyezte:
- Az �n szememben ez annyi, mint a semmi. Fiatalkoromban �n is tanultam nyelveket, meg f�ldrajzot is, de soha semmi haszn�t nem vettem a gyakorlatban, m�g t�rk�pet sem haszn�lok. Hogy mi�rt? Mert amikor kezemben tartom az etrogot, Szukkot �nnep�n, l�tom benne az eg�sz f�ldkereks�get �s m�g azt is, ami a k�vetkezo �vben t�rt�nni fog rajta.
Az etrog n�lam a f�ldg�mb�t helyettes�ti; minden g�b rajta egy-egy helyet k�pvisel. A dudor jelzi az �szaki sarkot, a kocs�ny pedig a d�lit. Az�rt kell az etrogot a dudorral felfel� tartani, mert ez a f�ldg�mb term�szetes helyzete, �s a t�rk�peket is �gy k�sz�tik.
A halacha szerint, ti., az etrog legfontosabb helye fent, a "nyak�n�l" van; ott van ugyanis Erec jiszr��l �s Jeruzs�lem, a szent v�ros. Mindenki, akinek szeme van, l�thatja az etrogon az �nnep h�t napj�n mindazt, amit a k�vetkezo �v folyam�n tudnia kell.
V�g�l "nagyap�" m�g hozz�tette:
- Val�sz�nu, hogy a k�zelj�voben tal�lkozol a breszlavival, �s elmondod neki, amit tolem hallott�l. Tedd hozz� azt is, hogy hallottam, hogy az id�n a Szentf�ldre sz�nd�kozik utazni, de j�, ha tudja, �n nem l�ttam az etrogomon ot Erec Jiszr��lba �rkezni. Ennek folyt�n jobban teszi, ha otthon marad �s nem f�radozik hi�ba...

A f�rge samesz esete
Egyszer volt... Eg�sz Berdicsevben mind�ssze egyetlen etrog volt tal�lhat� - az is persze a c�dik, L�vi Jich�k h�z�ban. �gy azt�n nem maradt m�s lehetos�g, a v�ros zsid�inak apraja-nagyja a c�dik h�z�ba volt k�nytelen zar�ndokolni, hogy az �nnepi csokorra "bencsoljon" (�ld�st mondjon).
Volt a c�diknak egy samesza (h�zi szolga), aki �gy morfond�rozott mag�ban:
- Elsonek a c�dik mondja el az �ld�st, majd ut�na k�vetkeznek a ch�szidok �s a "sz�p zsid�k", vagyis az �rdemd�s Talmud-tud�sok; oket k�vetik azut�n a gazdag b�lb�szok, v�g�l az egyszeru zsid�k, s mire �n ker�l�k sorra, k�so d�lut�n lesz. Gondolataiban fell�zadt ez ellen.
- Az�rt, mert eg�sz �letemben a c�dikot szolg�lom, az�rt szenvedjek h�tr�nyt? - gondolta.
Addig morgott mag�ban, m�gnem elhat�rozta, hogy kor�n reggel, am�g a c�dik a ritu�lis f�rdoben elok�sz�l a szent szolg�latra, o titokban, mindenkit megelozve, elmondja az �ld�st.
Az elhat�roz�st tett is k�vette, de az izgatotts�gt�l �gy reszketett a keze, hogy elejtette az etrogot, amelynek let�r�tt a dudora (pitemje), ami �ltal az �rv�ny�t vesztette, azaz m�r nem lehetett r� �ld�st mondani.
A szerencs�tlen ember majdnem el�jult a r�m�lettol. Nem el�g, hogy ki fog der�lni, mit akart tenni - ami �nmag�ban v�ve is botr�nyos - de ami m�g nagyobb szerencs�tlens�g - az etrog haszn�lhatatlann� v�lt.
K�ts�gbees�s�ben sem tal�lt m�s megold�st, minthogy mindent oszint�n bevalljon a c�diknak.
�gy h�t, amikor a c�dik visszat�rt a mikv�bol �s az �ld�s elmond�s�hoz k�sz�lod�tt, a samesz s�rva elmondta a t�rt�nteket. Legnagyobb csod�lkoz�s�ra a c�dik nem bosz�lt fel, m�gcsak meg sem haragudott k�tbalkezes samesz�ra, hanem kez�be v�ve az etrogot, a szok�sos "�gi monol�g"j�t adta elo:
- Vil�g Ura! N�zd �s l�sd, mennyire szeretik fiaid, a zsid�k, a micv�ket. Az �n nagyszeru sameszom, hogy min�l elobb teljes�thesse az etrog micv�j�t, k�pes volt m�g vesz�lynek is kitenni mag�t, csakhogy azok k�z� sz�m�thasson, akik sietnek a micv�ket mihamarabb teljes�teni...

Mirtusz�g - a temetõbõl...
Volt idõ, amikor Lengyelorsz�gban nagy neh�zs�gekbe �tk�z�tt az �nnepi csokor r�sz�t k�pezo mirtusz�gak beszerz�se. Amit v�g�l m�giscsak siker�lt kapni, az sz�raz volt, mint a kor�, egy�ltal�n nem volt "mehud�r"nak, pomp�snak nevezheto. Reb Smu�l �bb�, a zichlini c�dik, �gy pr�b�lt seg�teni a gondon, hogy a sz�ks�gesn�l nagyobb mennyis�get rendelt meg, h�tha akad k�zt�k valamennyi sz�p is. Igyekezete azonban hi�baval�nak bizonyult, �s a c�dik sz�v�t keserus�g t�lt�tte el.
Megtudt�k ezt a haszidok is, �s a rebbe egyik j�m�d� h�ve, reb Jich�k Zifkovits, elhat�rozta, seg�t a bajon.
Esz�be jutott ugyanis, hogy a v�rosa melletti faluban, a helyi f�ldes�r kertj�ben is nonek sz�p mirtusz�gak.
El is ment mindj�rt hozz�, de az sajn�lattal k�z�lte vele, hogy elk�sett, mert m�r mind eladta a kor�bban �rkezo zsid�knak. L�tva reb Jich�k csal�d�s�t, felaj�nlotta a f�ldes�r, hogy elk�ldi az egyik szolg�j�t a szomsz�dos falu f�ldesur�hoz, mert tudom�sa szerint, az o kertj�ben is no mirtusz �s megk�ri, k�ldj�n egy p�r sz�p �gat reb Jich�k r�sz�re.
A szolga hamarosan vissza is �rkezett, hozott mag�val egy k�teg sz�p, friss �s z�ld mirtusz�gat, pontosan olyant, ami beleillett a szukkot-�nnepi csokorba. Reb Jich�k j� p�nzt fizetett �rte, s megk�sz�nve a f�ldes�r seg�ts�g�t, el�gedetten hazament.
M�snap azut�n boldogan, hogy megoldotta a rebbe nagy gondj�t, elk�ldte neki egy k�ld�nccel az eg�sz k�teget.
Amint a k�ld�nc �t akarta ny�jtani az �gakat, a rebbe egy pillant�st vetett r�juk �s megsz�lalt:
- Nem fogok �ld�st mondani ezekre a mirtusz�gakra, mert keresztet l�tok rajtuk. Egyben megparancsolta, azonnal t�ntess�k el h�z�b�l az utols� sz�lig, a dr�ga p�nzen vett pomp�s mirtusz�gakat.
Reb Jich�kot megd�bbentett�k a rebbe szavai �s nem is �rtette az eg�szet; m�ghogy keresztek?...
Alig v�rta, hogy Szukkot f�l�nnep�n elutazhasson abba a faluba, ahonnan a mirtusz�gak sz�rmaztak. Felkereste a f�ldesurat, �s arra k�rte, mutatn� meg neki azt a helyet, ahonnan leszedt�k a vir�got.
Az sz�v�lyesen fogadta �s k�szs�ggel eleget tett k�r�s�nek is. Kimentek a kertbe, megmutatta a helyet, s ekkor a haszid l�ba f�ldbegy�keredzett. A kert egy r�sze, ugyanis, a f�ldes�r csal�dj�nak temetoj��l is szolg�lt, �s ott a s�rok k�z�tt, a szomor�fuzek mellett nottek az �r�kz�ld mirtuszok is. A s�rokat term�szetesen keresztek jel�lt�k, s h�t ezek voltak azok, amiket a c�dik lelki szemeivel "l�tott".
�gy v�lt �rthetov�, mi�rt nem akart a rebbe a mirtuszokra �ld�st mondani.

Az elhappolt etrog
Egy haszid zsid� meg akarta lepni rebb�j�t, a tsechinovi reb �brah�mot, ez�rt elutazott Vars�ba, hogy ott vegye meg az etrogot. Ebben az �vben is ritkas�gsz�mba ment a sz�p �s eg�szs�ges etrog. V�g�l r�tal�lt egy sz�p p�ld�nyra, de az elad� k�z�lte, ezt a lublini rebbe, reb L�jbele �jger sz�m�ra tette f�lre. A haszid azonban olyan magas �rat k�n�lt �rte, hogy a kereskedo hossz� alkudoz�s ut�n v�g�l m�gis neki adta oda.
A c�dik persze nagyon meg�r�lt neki, mivel minden tekintetben t�k�letes gy�m�lcs volt.
Az �nnep elso napj�n, amikor a rebbe az �ld�st k�sz�lt r� elmondani, ahelyett, hogy belekezdett volna az im�ba, sok�ig szeml�lte, n�zte, forgatta, m�g meg is tapogatta az etrogot. Ezut�n odak�rette mag�hoz a haszidot, aki hozta neki, �s arra k�rte, mondja el, mik�nt jutott hozz�.
A haszid sz�p sorj�ban elmondott mindent, nem titkolv�n el azt sem, hogy eredetileg reb Lejbel�nek sz�nt�k...
- Ha ez �gy van - sz�lalt meg a rebbe - akkor ez az etrog nem az eny�m. S nem is mondta el r� az �ld�st.

Fi�gyerek egy etrog�rt
A moglenicai c�diknak, reb H�jim Meir Jechi�lnek nagy b�nata volt, mivel sehonnan sem tudott etrogot szerezni. Nem sokkal az �nnep elott h�vei tudom�s�ra jutott, hogy valahol Poroszorsz�gban �l egy gazdag zsid�, s neki nagyon sz�p etrogja van. Nosza, gyorsan odautaztak, elmondt�k j�vetel�k c�lj�t, hogy a rebb�j�k r�sz�re szeretn�k - b�rmi �ron - megvenni, de a zsid�nak esze �g�ban sem volt odaadni a nehezen megszerzett etrogj�t.
V�g�l m�gis gondolt egyet, �s azt mondta:
- Ha a rebb�tek meg�g�ri nekem, hogy ebben az �vben fiam sz�letik, mivel mostan�ig gyermektelen maradtam, neki adom az etrogot minden fizets�g n�lk�l.
A haszidok mindent meg�g�rtek, b�zva abban, hogy rebb�j�k "biztosan" teljes�teni fogja a gyerektelen zsid� felt�tel�t. M�g hozz�tette, ha a rebbe nem �g�ri meg, hogy ebben az �vben megsz�letik a gyerek, hi�ba mondja el az �ld�st, m�gsem teljes�ti a micv�t, mert az etrog csak felt�telesen az �v�...
A rebbe �r�me igencsak al�bbhagyott, amikor a haszidok elmondt�k az adom�nyoz� kik�t�seit. Eg�sz nap le-f�l j�rk�lt szob�j�ban, nem tudv�n mit�vo legyen.
Estefel� azonban, amikor l�tta, hogy csak ezzel az etroggal tudja teljes�teni a micv�t, fels�hajtott �s azt mondta: Lesz, ami lesz, meg kell �g�rnem neki.
Ezekut�n elmondta az �ld�st. A poroszorsz�gi zsid�nak pedig m�g abban az �vben fia sz�letett.

Mit mond a Halacha?
1. Ez a harmadik zar�ndok-�nnep. A Betakar�t�s �nnep�nek is nevezik, ez�rt a hagyom�ny szerint ez "�r�m�nk �vada".
2. A S�toros �nnep Izraelben nyolc napig, m�s orsz�gokban kilenc napig tart. Itt is - ak�rcsak P�szahkor - Izraelben az elso �s utols� nap, a diaszp�r�ban pedig a k�t elso �s a k�t utols� nap a t�nyleges �nnep, a k�zbenso napok, azaz �t nap, �n. f�l-�nnepek (Hol H�mo�d). Ebbol az �t�dik Hos�n� R�b� n�ven ismeretes.
Az utols� nap - mind Izraelben, mind a diaszp�r�ban - a Szimh�t T�ra (a Tan �r�m�nnepe). Ekkor fejezik be a teljes T�ra hetenk�nti felolvas�s�t - ami egy �vig tart - �s kezdik el az ezt k�veto h�ten elolrol.
3. A Szukkotot k�t dolog jellemzi: az egyik az, hogy az �nnep elso h�t napj�n kiz�r�lag - az erre a c�lra k�sz�lt - s�torban �tkez�nk (sokan m�g ott is alszanak), a m�sik pedig az �n. �nnepi csokor (l�sd Jegyzetek), melyre minden nap elmondjuk az �ld�st.
4. Az �nnep minden egyes napj�n elmondjuk a H�ll�l (h�laad�) zsolt�rt.
5. Ugyancsak minden nap elmondunk egy r�szt a H�s�n� (Hozsanna) imaciklusb�l, �s Hos�n� R�bb� napj�n h�tszer k�r�lj�rjuk a - zsinag�ga k�zep�n l�vo - bim�t (T�ra-olvas� asztal).
6. Az utols� napon, a M�zkir ima elmond�sa ut�n, eso�rt k�ny�rgo im�t mondunk, hogy ez�ltal a f�ld bo term�st adjon.
7. F�l�nnepekkor est�nk�nt �sszej�veteleket szoktak tartani (B�t H�so�v�), ahol ter�tett asztal mellett vid�man �nnepelnek.